Fotó: Gov.ro
Mihai Tudose miniszterelnök kedden azt nyilatkozta Várnában, hogy meggyőződése szerint maximum egy éven belül Románia és Bulgária Schengen-tagállam lesz.
2017. október 03., 20:402017. október 03., 20:40
„Meggyőződésem, hogy legtöbb egy éven belül Románia és Bulgária Schengen-tagállam lesz” – nyilatkozta az Agerpres szerint Mihai Tudose kormányfő a Bojko Boriszovval, Bulgária miniszterelnökével tartott közös sajtótájékoztatón.
Tudose szerint Románia és Bulgária „arra ítéltetett, hogy együtt legyenek” a Schengen-tagság felé vezető úton. „A schengeni övezetbe való csatlakozást illetően Románia és Bulgária arra ítéltetett, hogy együtt legyenek, ami nem egy rossz dolog. (...) Románián és Bulgárián keresztül eddig több száz vagy ezer bevándorló lépett az Európai Unió területére. De jelenleg az EU-ban másfél millió migráns él, akik nem nálunk jöttek be Európába.
– nyilatkozta Tudose, aki hozzátette, hogy nagyon jó az együttműködés a biztonsági erők közt.
Bojko Boriszov azt nyilatkozta, hogy Bulgária jelentős lépéseket tett államhatárai megvédése érdekében. „Nekünk nagyon hosszú szárazföldi határvonalunk van Romániával és Görögországgal. Nagyon nagy erőfeszítéseket tettünk (...) itt meg kell említenem a török kormány akaratát is. Tehát ezeknek az akcióknak köszönhetően nálunk nulla migráció volt és Európában mindenki azt mondja, hogy nagyon jól boldogultunk” – mondta a bolgár kormányfő.
Boriszov szerint a schengeni csatlakozás egy „politikai téma", mert Európában van néhány párt, akik felvállaltak bizonyos dolgokat a szavazóikkal szemben, de
A két ország kormányának együttes ülését követően a belügyminisztériumok aláírtak egy protokollumot, amely lehetővé teszi a saját állampolgáraik és az idegenek visszafogadását.
A keddi alkalmat megelőzően három együttes ülést tartott a román és a bolgár kormány: 2011-ben, 2014-ben és 2015-ben, Bukarestben, Ruszéban, illetve Craiován.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!