Rendezési terv. Egyelőre nem tudni pontosan, hogyan vetne véget Trump az ukrajnai háborúnak
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump megválasztott elnök vezető tanácsadóival találkozott szerdán egy ukrán küldöttség az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak vezetésével Washingtonban – jelentette a Reuters a találkozó részleteit ismerő forrásra hivatkozva.
2024. december 05., 10:282024. december 05., 10:28
A küldöttség, amelynek állítólag Rusztem Umerov védelmi miniszter és Julija Szviridenko gazdasági miniszter is tagja volt, találkozott Mike Waltz leendő amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és Keith Kellogg ukrajnai békeküldöttel – mondta a forrás a Reutersnek a Kyiv Independent szerint.
A megbeszélések konkrét eredményeiről azonnal nem álltak rendelkezésre részletek. Trump átmeneti csapata nem válaszolt a Reuters megkeresésére, hogy kommentálja a találkozót.
Mind Waltz, mind Kellogg kulcsszerepet játszik majd a Kijev és Moszkva közötti, Trump januári beiktatása után várható jövőbeli tárgyalások alakításában.
Míg Trump azt ígérte, hogy „kivonja” az Egyesült Államokat Oroszország háborújából, és gyors békemegállapodásról tárgyal,
Kellogg korábban társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná a frontvonalat Ukrajnában, hosszabb időre levenné a napirendről a NATO-csatlakozást, és részben feloldaná az Oroszország elleni szankciókat.
Javaslatai szerint az Egyesült Államok továbbra is katonai segélyt küld Ukrajnának, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek a további orosz agresszió megakadályozására.
Közben Antony Blinken leköszönő külügyminiszter szintén szerdán bejelentette, hogy
Szintén szerdán Mike Johnson képviselőházi elnök közölte, hogy nem fogja szavazásra bocsátani az Ukrajnának nyújtandó további 24 milliárd dolláros támogatásra vonatkozó kérést, miután olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Joe Biden elnök csendben arra kérte a kongresszust, hogy még hivatalából való távozása előtt adjon zöld utat a Kijevnek nyújtandó további támogatásnak.
Eközben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette:
A diplomata szerint korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét.
Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.
„Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni” – mondta.
Zaharova szerdán a Szputnyik rádiónak külön nyilatkozva megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter másfél órás interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Ezt a szóvivő szerint néhány nap múlva fogják teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni. Elmondta, hogy interjújának témái között szerepelnek egyebek között azok a bűncselekmények, amelyeket „a kijevi rezsim” a civilek, a polgári lakosság, a polgári infrastruktúra és létesítmények ellen követett el.
Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a „kijevi rezsimmel” kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a „piszkos történet” úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.
– fogalmazott a szóvivő.
A sajtótájékoztatón kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.
Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok, melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni,
Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.
Közben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette:
„Olyan ország vagyunk, amely ellen orosz agresszió folyik, és valóban nehéz egy ország NATO-tagságának lehetőségéről beszélni, amikor az ország területén katonai műveletek folynak, hiszen egyes országok attól tartanak, hogy ez a háborúban való közvetlen részvételüket jelentené, Ukrajna pedig nem törekszik erre” – fejtette ki a tárcavezető. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Kijev elvi álláspontja a tagsággal kapcsolatban változatlan.
Szibiha megjegyezte: a két korábbi NATO-csúcs Vilniusban és Washingtonban egyértelműen megerősítette, hogy Ukrajna NATO-taggá válása immár „visszafordíthatatlan”.
„A partnerek osztoznak ebben, ezt a támogatást látjuk, de ehhez el kell jönnie a megfelelő időnek” – mutatott rá.
A miniszter azt is elmondta, hogy
„Ezt minden megállapodás jelzi. Ez egy olyan út, amely megerősít bennünket, ezek olyan megállapodások, amelyek lehetővé teszik a stratégiai tervezést” – hangsúlyozta.
Kedden és szerdán a NATO brüsszeli központjában tartottak találkozót a szövetség tagországainak külügyminiszterei. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Brüsszelben számos megbeszélést folytatott európai, amerikai és NATO-partnerekkel, valamint részt vett az Ukrajna-NATO Tanács ülésén – tájékoztatott az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Putyin: a nyugati cégek számára nem lesz könnyű a visszatérés az orosz piacra
Oroszország nem üldözte el piacáról a nyugati vállalatokat, amelyek számára nem lesz könnyű a visszatérés, mivel a külföldi riválisok és az orosz brandek már betöltötték a távozók által üresen hagyott réseket - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a VTB bank Oroszország hív! elnevezésű fórumának szerdai moszkvai plenáris ülésén.
„A kérdés nem rólunk szól, hanem azokról a politikai döntésekről, amelyeket az Európai Bizottság és az egyes európai országok szintjén meghoznak” – mondta.
Az elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is.
„Az ajtónk nyitva áll” – tette hozzá.
Putyin szerint a külföldi cégek mintegy negyede hagyta el véglegesen Oroszországot, a többi pedig valamilyen formában folytatta tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem üldözte el a nyugati vállalkozásokat.
A Kommerszant című lap hírportálja emlékeztetett arra, hogy miután 2022 februárjában kitört az ukrajnai háború, számos külföldi vállalat bejelentette: kivonul az orosz piacról. Anton Sziluanov pénzügyminiszter októberben bejelentette, hogy az Oroszországból való távozás többe fog kerülni a külföldi vállalatoknak. Az eszközök értékesítésekor a minimális árengedmény 50-ről 60 százalékra, a költségvetéshez való önkéntes hozzájárulás pedig 15-ről 35 százalékra emelkedett.
Putyin a szerdai fórumon reagált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek arra a fenyegetésére, hogy 100 százalékos kereskedelmi vámot vet ki a BRICS-országokból származó árukra, ha ezek az államok új fizetőeszközt hoznának létre vagy elhagynák a dollárt.
„Az újonnan megválasztott elnök végül is négy éve nem volt (…) a Fehér Házban. És ez idő alatt bizonyos változások történtek a gazdaságban, a világgazdaságban és az amerikai gazdaságban. Utódai, politikai ellenfelei sokat tettek azért, hogy aláássák a dollár mint a világ tartalékvalutája alapjait” – mondta Putyin.
Hozzátette, hogy ma a dollárt politikai, „sőt talán a fegyveres harc eszközeként használják, hogy más országoknak kárt okozzanak”. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok részesedése a világgazdaságban és ezzel együtt az amerikai valuta jelentősége a világgazdaságban is egyre csökken. Hangsúlyozta, hogy senki sem tilthatja meg az új technológiák és eszközök használatát.
A meglódult oroszországi infláció ellen küzdelemre kitérve azt mondta, hogy ebben a jegybanké és a kormányé a mozdony szerepe, az elnök fő feladata pedig az, hogy differenciálja a szerepkörüket, és segítsen nekik megtalálni az „arany középutat” a pénzügyi és hitelezési szférában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!