Trump stábjával egyeztetett egy ukrán küldöttség, Moszkva várja a megválasztott elnök rendezési tervét

Kellogg korábban társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná a frontvonalat Ukrajnában, hosszabb időre levenné a napirendről a NATO-csatlakozást, és részben feloldaná az Oroszország elleni szankciókat.

Javaslatai szerint az Egyesült Államok továbbra is katonai segélyt küld Ukrajnának, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek a további orosz agresszió megakadályozására.

Közben Antony Blinken leköszönő külügyminiszter szintén szerdán bejelentette, hogy

Szintén szerdán Mike Johnson képviselőházi elnök közölte, hogy nem fogja szavazásra bocsátani az Ukrajnának nyújtandó további 24 milliárd dolláros támogatásra vonatkozó kérést, miután olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Joe Biden elnök csendben arra kérte a kongresszust, hogy még hivatalából való távozása előtt adjon zöld utat a Kijevnek nyújtandó további támogatásnak.

Eközben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette:

A diplomata szerint korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét.

Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.

„Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni” – mondta.

Zaharova szerdán a Szputnyik rádiónak külön nyilatkozva megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter másfél órás interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Ezt a szóvivő szerint néhány nap múlva fogják teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni. Elmondta, hogy interjújának témái között szerepelnek egyebek között azok a bűncselekmények, amelyeket „a kijevi rezsim” a civilek, a polgári lakosság, a polgári infrastruktúra és létesítmények ellen követett el.

Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a „kijevi rezsimmel” kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a „piszkos történet” úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.

– fogalmazott a szóvivő.

A sajtótájékoztatón kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.

Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok, melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni,

Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.

Közben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette:

„Olyan ország vagyunk, amely ellen orosz agresszió folyik, és valóban nehéz egy ország NATO-tagságának lehetőségéről beszélni, amikor az ország területén katonai műveletek folynak, hiszen egyes országok attól tartanak, hogy ez a háborúban való közvetlen részvételüket jelentené, Ukrajna pedig nem törekszik erre” – fejtette ki a tárcavezető. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Kijev elvi álláspontja a tagsággal kapcsolatban változatlan.

Szibiha megjegyezte: a két korábbi NATO-csúcs Vilniusban és Washingtonban egyértelműen megerősítette, hogy Ukrajna NATO-taggá válása immár „visszafordíthatatlan”.

„A partnerek osztoznak ebben, ezt a támogatást látjuk, de ehhez el kell jönnie a megfelelő időnek” – mutatott rá.

A miniszter azt is elmondta, hogy

„Ezt minden megállapodás jelzi. Ez egy olyan út, amely megerősít bennünket, ezek olyan megállapodások, amelyek lehetővé teszik a stratégiai tervezést” – hangsúlyozta.

Kedden és szerdán a NATO brüsszeli központjában tartottak találkozót a szövetség tagországainak külügyminiszterei. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Brüsszelben számos megbeszélést folytatott európai, amerikai és NATO-partnerekkel, valamint részt vett az Ukrajna-NATO Tanács ülésén – tájékoztatott az Interfax-Ukrajina hírügynökség.