Rendezési terv. Egyelőre nem tudni pontosan, hogyan vetne véget Trump az ukrajnai háborúnak
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump megválasztott elnök vezető tanácsadóival találkozott szerdán egy ukrán küldöttség az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak vezetésével Washingtonban – jelentette a Reuters a találkozó részleteit ismerő forrásra hivatkozva.
2024. december 05., 10:282024. december 05., 10:28
A küldöttség, amelynek állítólag Rusztem Umerov védelmi miniszter és Julija Szviridenko gazdasági miniszter is tagja volt, találkozott Mike Waltz leendő amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és Keith Kellogg ukrajnai békeküldöttel – mondta a forrás a Reutersnek a Kyiv Independent szerint.
A megbeszélések konkrét eredményeiről azonnal nem álltak rendelkezésre részletek. Trump átmeneti csapata nem válaszolt a Reuters megkeresésére, hogy kommentálja a találkozót.
Mind Waltz, mind Kellogg kulcsszerepet játszik majd a Kijev és Moszkva közötti, Trump januári beiktatása után várható jövőbeli tárgyalások alakításában.
Míg Trump azt ígérte, hogy „kivonja” az Egyesült Államokat Oroszország háborújából, és gyors békemegállapodásról tárgyal,
Kellogg korábban társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná a frontvonalat Ukrajnában, hosszabb időre levenné a napirendről a NATO-csatlakozást, és részben feloldaná az Oroszország elleni szankciókat.
Javaslatai szerint az Egyesült Államok továbbra is katonai segélyt küld Ukrajnának, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek a további orosz agresszió megakadályozására.
Közben Antony Blinken leköszönő külügyminiszter szintén szerdán bejelentette, hogy
Szintén szerdán Mike Johnson képviselőházi elnök közölte, hogy nem fogja szavazásra bocsátani az Ukrajnának nyújtandó további 24 milliárd dolláros támogatásra vonatkozó kérést, miután olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Joe Biden elnök csendben arra kérte a kongresszust, hogy még hivatalából való távozása előtt adjon zöld utat a Kijevnek nyújtandó további támogatásnak.
Eközben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette:
A diplomata szerint korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét.
Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.
„Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni” – mondta.
Zaharova szerdán a Szputnyik rádiónak külön nyilatkozva megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter másfél órás interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Ezt a szóvivő szerint néhány nap múlva fogják teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni. Elmondta, hogy interjújának témái között szerepelnek egyebek között azok a bűncselekmények, amelyeket „a kijevi rezsim” a civilek, a polgári lakosság, a polgári infrastruktúra és létesítmények ellen követett el.
Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a „kijevi rezsimmel” kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a „piszkos történet” úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.
– fogalmazott a szóvivő.
A sajtótájékoztatón kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.
Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok, melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni,
Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.
Közben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette:
„Olyan ország vagyunk, amely ellen orosz agresszió folyik, és valóban nehéz egy ország NATO-tagságának lehetőségéről beszélni, amikor az ország területén katonai műveletek folynak, hiszen egyes országok attól tartanak, hogy ez a háborúban való közvetlen részvételüket jelentené, Ukrajna pedig nem törekszik erre” – fejtette ki a tárcavezető. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Kijev elvi álláspontja a tagsággal kapcsolatban változatlan.
Szibiha megjegyezte: a két korábbi NATO-csúcs Vilniusban és Washingtonban egyértelműen megerősítette, hogy Ukrajna NATO-taggá válása immár „visszafordíthatatlan”.
„A partnerek osztoznak ebben, ezt a támogatást látjuk, de ehhez el kell jönnie a megfelelő időnek” – mutatott rá.
A miniszter azt is elmondta, hogy
„Ezt minden megállapodás jelzi. Ez egy olyan út, amely megerősít bennünket, ezek olyan megállapodások, amelyek lehetővé teszik a stratégiai tervezést” – hangsúlyozta.
Kedden és szerdán a NATO brüsszeli központjában tartottak találkozót a szövetség tagországainak külügyminiszterei. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Brüsszelben számos megbeszélést folytatott európai, amerikai és NATO-partnerekkel, valamint részt vett az Ukrajna-NATO Tanács ülésén – tájékoztatott az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Putyin: a nyugati cégek számára nem lesz könnyű a visszatérés az orosz piacra
Oroszország nem üldözte el piacáról a nyugati vállalatokat, amelyek számára nem lesz könnyű a visszatérés, mivel a külföldi riválisok és az orosz brandek már betöltötték a távozók által üresen hagyott réseket - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a VTB bank Oroszország hív! elnevezésű fórumának szerdai moszkvai plenáris ülésén.
„A kérdés nem rólunk szól, hanem azokról a politikai döntésekről, amelyeket az Európai Bizottság és az egyes európai országok szintjén meghoznak” – mondta.
Az elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is.
„Az ajtónk nyitva áll” – tette hozzá.
Putyin szerint a külföldi cégek mintegy negyede hagyta el véglegesen Oroszországot, a többi pedig valamilyen formában folytatta tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem üldözte el a nyugati vállalkozásokat.
A Kommerszant című lap hírportálja emlékeztetett arra, hogy miután 2022 februárjában kitört az ukrajnai háború, számos külföldi vállalat bejelentette: kivonul az orosz piacról. Anton Sziluanov pénzügyminiszter októberben bejelentette, hogy az Oroszországból való távozás többe fog kerülni a külföldi vállalatoknak. Az eszközök értékesítésekor a minimális árengedmény 50-ről 60 százalékra, a költségvetéshez való önkéntes hozzájárulás pedig 15-ről 35 százalékra emelkedett.
Putyin a szerdai fórumon reagált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek arra a fenyegetésére, hogy 100 százalékos kereskedelmi vámot vet ki a BRICS-országokból származó árukra, ha ezek az államok új fizetőeszközt hoznának létre vagy elhagynák a dollárt.
„Az újonnan megválasztott elnök végül is négy éve nem volt (…) a Fehér Házban. És ez idő alatt bizonyos változások történtek a gazdaságban, a világgazdaságban és az amerikai gazdaságban. Utódai, politikai ellenfelei sokat tettek azért, hogy aláássák a dollár mint a világ tartalékvalutája alapjait” – mondta Putyin.
Hozzátette, hogy ma a dollárt politikai, „sőt talán a fegyveres harc eszközeként használják, hogy más országoknak kárt okozzanak”. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok részesedése a világgazdaságban és ezzel együtt az amerikai valuta jelentősége a világgazdaságban is egyre csökken. Hangsúlyozta, hogy senki sem tilthatja meg az új technológiák és eszközök használatát.
A meglódult oroszországi infláció ellen küzdelemre kitérve azt mondta, hogy ebben a jegybanké és a kormányé a mozdony szerepe, az elnök fő feladata pedig az, hogy differenciálja a szerepkörüket, és segítsen nekik megtalálni az „arany középutat” a pénzügyi és hitelezési szférában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Csernyivci (Csernovic) régióban működő román tannyelvű középiskolák túlnyomó többsége 2027. szeptember 1-jétől megszűnik az ukrán hatóságok által elfogadott oktatási reform következtében.
Oroszország ismét ballisztikus rakétákkal támadta Kijevet, egy ember meghalt, legkevesebb tízen megsebesültek – jelentette be szombaton az ukrán főváros katonai közigazgatásának vezetője, Timur Tkacsenko.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter elrendelte a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó anyahajónak, a világ legnagyobb hadihajójának a Karib-tengerre történő vezénylését – írja a hirado.hu portál az ABC News-ra hivatkozva.
Annak ellenére, hogy Oroszország elutasította a kedden előterjesztett azonnali tűzszüneti javaslatot, Vlagyimir Putyin elnöki megbízottja arról beszélt, hogy a diplomáciai megoldás „észszerűen” közel van – írja a The Jerusalem Post.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön elutasította néhány izraeli törvényhozó kísérletét Ciszjordánia annektálására, mondván, hogy Izrael „nem fog semmit sem tenni Ciszjordániával”.
Európában is pontosan tudják, hogy a békecsúcs nem került le a napirendről, az időpontja kétséges, de hogy lesz, afelől nincs kétség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti békecsúcsról pénteken.
Az Európai Unió vezetői csütörtök este megállapodtak abban, hogy támogatják Ukrajna „pénzügyi szükségleteit” a következő két évben, de nem döntöttek a befagyasztott orosz pénzeszközök milliárdjairól.
Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek két magyar állampolgárt Bosznia-Hercegovinában – erősítette meg a boszniai rendőrség csütörtökön.
Érzékeny csapást mérhet az orosz gazdaságra Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!