
Nem kertel. Trump megfenyegette a Hamász terroristáit, akik több mint egy éve fogva tartják az izraeli túszokat
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump kedden arra az esetre, ha beiktatása napjáig, január 20-ig nem szabadulnak ki a Hamász palesztin terrorszervezet által 2023. október 7-én Izrael területéről elhurcolt, még fogságban tartott túszok.
2025. január 08., 08:282025. január 08., 08:28
A megválasztott amerikai elnök floridai rezidenciáján tartott 70 perces sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „pokol tör majd ki a Közel-Keleten” abban az esetben, ha követelése nem teljesül.
– fogalmazott.
Megismételte, hogy a Hamász október 7-i támadásának soha nem lett volna szabad megtörténnie.
A sajtótájékoztatón Steve Witkoff, a leendő elnök kijelölt közel-keleti különleges megbízottja arról számolt be, hogy nagy előrelépés van a túszok szabadon engedéséről folytatott tárgyalásokon és derűlátásának adott hangot, úgy fogalmazva: „igazán reményteljes vagyok abban, hogy a beiktatásig jó dolgokat tudunk majd bejelenteni az elnök nevében”.
Steve Witkoff azt is elmondta, hogy visszautazik Dohába, ahol szerdán folytatódnak a tárgyalások a túszok elengedéséről szóló megállapodás részleteiről.
„Az a háború eszkalálódhat, és sokkal rosszabbá válhat, mint most” – fogalmazott a leendő elnök.
Megértését hangoztatta az orosz álláspont tekintetében, ami Ukrajna NATO-tagságának ellenzését illeti, s közölte, hogy beiktatása előtt nem fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Joe Biden elnököt hibáztatta azért, mert az Egyesült Államok változtatott álláspontján Ukrajna NATO-tagságát illetően.
Egyben kritizálta Joe Biden tárgyalási módszerét Ukrajnával kapcsolatban és bírálta a távozó elnök afganisztáni és szíriai válsággal kapcsolatos lépéseit is, valamint kijelentette, hogy a „világ lángokban áll Oroszországgal, Ukrajnával és Izraellel”.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!