Hirdetés

Trump korteskedett Johannisnak – A fekete-tengeri földgáz kitermeléséért lobbizott kollégájánál az amerikai elnök

Johannis és Trump megbeszélésének elsősorban a fekete-tengeri földgáz kitermelésének előmozdítása szempontjából volt tétje •  Fotó: Klaus Johannis/Facebook

Johannis és Trump megbeszélésének elsősorban a fekete-tengeri földgáz kitermelésének előmozdítása szempontjából volt tétje

Fotó: Klaus Johannis/Facebook

Még több amerikai katonát telepíthetnek Romániába, Washington megfontolja a román vízumkötelezettség megszüntetését, Bukarest befektetőbarát jogi környezetet teremt a tengerentúli társaságok számára – röviden így foglalható össze Klaus Johannis román államfő és Donald Trump amerikai elnök washingtoni megbeszélésének lényege.

Rostás Szabolcs

2019. augusztus 22., 08:332019. augusztus 22., 08:33

Mintegy kétórás megbeszélést folytatott kedden Washingtonban Donald Trump és Klaus Johannis, a találkozón közös nyilatkozatot is aláírtak a két ország közötti kapcsolat megerősítéséről. Trump romániai idő szerint 21 óra után fogadta román kollégáját a Fehér Házban, ahol az ilyenkor szokásos közös sajtónyilatkozat alkalmával az amerikai elnök közölte: nagy tisztelettel adózik azelőtt, amit román kollégája tesz, és ami Romániában történik. A négyszemközti megbeszélést megelőzően Trump

„minden eddiginél jobbnak” nevezte az amerikai–román kapcsolatokat,

Hirdetés

megemlítve azt is, hogy nagyon sok román él az Egyesült Államokban, ő pedig szívesen ellátogatna Romániába. Trump előrebocsátotta, hogy Johannisszal az Egyesült Államokba látogató román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer megszüntetéséről is tárgyalni fognak. „Ez egy olyan dolog, amit fontolóra veszünk” – fogalmazott az amerikai elnök a vízumkényszer eltörlése kapcsán. Trump korteskedett is egy kicsit, kijelentve: Johannis a megfelelő személy, hogy visszaszorítsa a romániai korrupciót, és sok sikert kívánt neki az év végi elnökválasztásra, amelyen a hivatalban lévő elnök második mandátumáért száll harcba.

Közös front Kína és Oroszország ellen

Mivel nem a megszokott államfői látogatásra került sor, a megbeszélést nem követte közös sajtótájékoztató (a Fehér Ház a találkozót megelőzően tudatta, hogy a megbeszélést a romániai rendszerváltozás 30. évfordulója és Románia NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából tartják). A találkozó részleteiről később Klaus Johannis számolt be újságíróknak Románia washingtoni nagykövetségén, nagyon jónak értékelve az eszmecserét. Kérdésre válaszolva közölte: nem tudja, hogy tengerentúli látogatása döntően befolyásolja-e majd a novemberi romániai elnökválasztás kimenetelét, abban azonban bizonyos, hogy

fellendíti a két ország között fennálló stratégiai partnerséget.

Johannis rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy megállapodást írt alá amerikai kollégájával az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről, amelytől azt reméli, hogy a politikai és a katonai-biztonsági együttműködés mellett a gazdasági, főleg az energiaipari és nukleáris együttműködés is új lendületet kap. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi, hogy Románia és az Egyesült Államok egyaránt nemzetbiztonsági kérdésként tekint az energetikai biztonságra, ellenzik az orosz energiafüggőség erősítését szolgáló projektek megvalósulását (például az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítését), ugyanakkor el akarják kerülni azokat a biztonsági kockázatokat, amelyek az 5G távközlési hálózattal kapcsolatos kínai befektetésekkel járnak.

Bukarest több amerikai katonát akar

Klaus Johannis – aki legutóbb 2017 nyarán járt a Fehér Házban, akkor ő volt az első államfő a kelet- és közép-európai térségből, akit Trump az elnökké választása után hivatalában fogadott – szerint

az amerikai elnök értékelte, hogy Románia a GDP 2 százalékát hadi felszerelésre költi, és teljesíti a stratégiai fontosságú katonai vásárlások terén tett vállalásait.

Trump megköszönte Romániának az afganisztáni katonai szerepvállalást, amely méreteit tekintve az ötödik legnagyobb. Johannis kifejtette tárgyalópartnerének, hogy Románia hajlandó több amerikai katonát állomásoztatni a területén, és ebben az összefüggésben fontosnak említette a Fekete-tenger biztonságának szavatolását.

A tárgyalásokon szóba került a fekete-tengeri földgázkitermelés, amelyben az osztrák OMV és az ExxonMobile amerikai vállalatok alkotta konzorcium érdekelt. Johannis elmondta, egyetértettek abban, hogy fontos a fekete-tengeri földgáz kitermelése, s ehhez Romániának olyan feltételeket és kiszámíthatóságot kell biztosítania a beruházók számára, hogy megérje nekik befektetni. (Az ügy előzménye, hogy sajtóhírek szerint az amerikai vállalat ki akar vonulni Romániából, mert elégedetlen, hogy a bukaresti kormány a fekete-tengeri kitermelést lehetővé tevő offshore-törvényben olyan feltételeket szabott, amelyek csökkentik a beruházás nyereségességét. Az OMV július végén közölte: a romániai jogi környezet hiányosságai miatt egyelőre nem tudják elkezdeni a Neptun kontinentális talapzatban rejlő földgáz kitermelését, amit közösen az ExxonMobil vállalattal kellene felszínre hozzanak.)

Terítéken a vízummentesség?

Johannis szerint a két ország a nukleáris energia területén is együtt tud működni, főleg, hogy Romániának van már tapasztalata ezen a téren a cernavodai atomerőműnek köszönhetően, amely jelenleg is biztonságosan működik.

A felek aláírtak egy megállapodást az 5G mobilhálózat kiépítéséről is.

A román elnök szerint a megállapodás nem egy bizonyos cégről szól, hanem általános elveket szögez le, amelyekben a felek fontosnak tekintik a legkorszerűbb távközlési hálózatok biztonságát, kiépítésük átláthatóságát, valamint „a jogállamisággal való kompatibilitását”. Románia a negyedik negyedévben tervezi meghirdetni az 5G hálózat kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatát. Korábban a bukaresti kormány képviselői jelezték, hogy nem áll szándékukban kizárni a kínai Huaweit, amit Johannis élesen bírált, és jelezte, hogy a kérdést napirendre tűzi a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT).

A washingtoni találkozón szóba került, hogy tegyék lehetővé a román állampolgárok vízummentes beutazását az Egyesült Államokba. Ezt a kérdést Johannis vetette fel, hiszen a román fél elégedetlen azzal, hogy ezen a téren nem történt előrelépés. Az amerikai elnök erről annyit mondott a megbeszélés előtt, hogy kormánya fontolóra veszi a kérdést, konkrétum azonban nem hangzott el.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

Ukrajnai magyar hadifoglyokat adott át az orosz elnök Szijjártó Péternek Moszkvában

Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.

Ukrajnai magyar hadifoglyokat adott át az orosz elnök Szijjártó Péternek Moszkvában
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Elhalasztották az iráni ajatollah temetését, akinek a likvidálásáról részleteket hoztak nyilvánosságra

Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.

Elhalasztották az iráni ajatollah temetését, akinek a likvidálásáról részleteket hoztak nyilvánosságra
2026. március 04., szerda

Több mint 170 állampolgárt telepít haza Egyiptomból Románia a közel-keleti háború miatt

Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.

Több mint 170 állampolgárt telepít haza Egyiptomból Románia a közel-keleti háború miatt
2026. március 04., szerda

A NATO légvédelmi rendszere lőtt le egy Törökország felé tartó iráni rakétát

A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török ​​elnöki hivatal.

A NATO légvédelmi rendszere lőtt le egy Törökország felé tartó iráni rakétát
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Két járatot indít Dubajból Bukarestbe a FlyDubai

Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.

Két járatot indít Dubajból Bukarestbe a FlyDubai
2026. március 04., szerda

Zelenszkij ukrán elfogó drónokat cserélne az Irán által támadott országokkal Patriotokra

Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.

Zelenszkij ukrán elfogó drónokat cserélne az Irán által támadott országokkal Patriotokra
2026. március 04., szerda

Irán: a csapások meghaladják az Irak elleniek mértékét, Amerika biztosítja a hajózási útvonalat a Hormuzi-szorosban

Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.

Irán: a csapások meghaladják az Irak elleniek mértékét, Amerika biztosítja a hajózási útvonalat a Hormuzi-szorosban
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Dubajban rekedt 26 Szatmár megyei diák

Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.

Dubajban rekedt 26 Szatmár megyei diák
Dubajban rekedt 26 Szatmár megyei diák
2026. március 03., kedd

Dubajban rekedt 26 Szatmár megyei diák

2026. március 03., kedd

Határokon átívelő verseny: ismét megszervezik a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját

Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).

Határokon átívelő verseny: ismét megszervezik a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját
2026. március 03., kedd

Orbán Viktor felszólította von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak

Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.

Orbán Viktor felszólította von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak
Hirdetés
Hirdetés