
Az amerikai-mexikói határ újabb falszakasszal való megerősítésével és tömeges kitoloncolással fenyegette meg az illegálisan az Egyesült Államokba belépő, illetve a már ott-tartózkodó bevándorlókat Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje az arizonai Phoenixben helyi idő szerint szerda este elmondott beszédében.
2016. szeptember 01., 08:442016. szeptember 01., 08:44
2016. szeptember 01., 12:192016. szeptember 01., 12:19
Trump konkrét, egyebek között az illegális bevándorlás megfékezése érdekében tervezett intézkedéseinek egész sorát tárta az amerikaiak elé, amit már régóta vártak tőle. Másfél órás beszédében világossá tette: ha elnökké választják, akkor az első intézkedése az amerikai-mexikói határra ígért újabb falszakasz megépítése lesz, s ennek költségeit Mexikóval fizetteti ki. Majd – miután szerdán Mexikóvárosban a mexikói elnök meghívásának tett eleget – dicsérettel illette „Mexikó nagyszerű népét és vezetőit\", de kijelentette, hogy az elismeréstől függetlenül „száz százalékig ők (Mexikó) állják majd a fal költségeit\".
„Még nem tudnak róla, de ki fogják fizetni a falat. Már az első napon megkezdjük egy áthatolhatatlan, magas, erőteljes, csodaszép déli határfal megépítését\" – mondta. Hozzátette, hogy a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák majd, föld alatti és feletti érzékelőket telepítenek, őrtornyokat építenek annak érdekében, hogy távol tartsák a bűnözők kartelljeit. Ebben – mondta – összefog majd Mexikóval.
Beszéde tartalmából és a hangnemből egyértelművé vált, hogy Trump a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem enyhített a bevándorlással kapcsolatos szigorú tervein. Kijelentette, hogy az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodók számára nem lesz amnesztia, szó sem lehet helyzetük legalizálásáról, nem vállalhatnak munkát, és megvonják tőlük az eddig megadott juttatásokat is. „Megtörjük az amnesztiák és az illegális bevándorlás ördögi körét, azt üzenjük majd a világnak, hogy nem kaphatnak legális státust, állampolgárságot azok, akik illegálisan jöttek be az országba\" – hangsúlyozta.
Trump azt ígérte, hogy mindennek érdekében elnökként megháromszorozza a bevándorlási hivatal munkatársainak létszámát, a határok mentén a már ott dolgozó húszezer rendőr mellé pedig további ötezret vesznek fel, és megreformálják a vízumrendszert, ezen belül megszigorítják a külföldiek vízuma időtartamának betartatását. „A legális bevándorlás kap elsőbbséget\" – szögezte le.
Trump ismét elmondta gyakran hangoztatott álláspontját, hogy Amerika érdekeit mindennél előbbre valónak tartja. Barack Obama elnököt és Hillary Clintont mint volt külügyminisztert – jelenlegi, demokrata párti vetélytársát – okolta az illegális bevándorlók elkövette erőszakos bűncselekményekért. Szerinte ugyanis mind Obama, mind Clinton támogatja a nyitott határok politikáját, eltűri, ha valaki a vízum érvényességének lejárta után is az Egyesült Államokban tartózkodik. Kijelentette: politikai ellenfelei az amnesztia hívei, és –veszélyes bűnözőket\" bocsátanak szabadon.
Hillary Clintonról azt állította, hogy ha elnökké választják, akkor hivatala első száz napjában amnesztiát hirdet majd az illegális bevándorlóknak, megadja nekik a társadalombiztosítási kártyát, a betegbiztosítást és az időskori egészségügyi ellátást. „S mindennek tetejében azt ígéri (Clinton), hogy ellenőrizetlenül beengedi majd az alacsony képzettségű bevándorlókat. Ezáltal kevesebb munkahely marad az amerikai dolgozóknak, és alacsonyabb lesz a munkabérük, közöttük is elsősorban az afro-amerikaiaknak és a spanyolajkúaknak\" – mondta Trump. A republikánus elnökjelölt felsorolt jó pár olyan esetet, amelyben illegális bevándorlók amerikaiakat gyilkoltak meg, majd később a pódiumra is szólított olyan embereket, akiknek a családtagjai az áldozatok között voltak.
Trump leszögezte, hogy a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlók „zéró toleranciára\" számíthatnak, a tömeges kitoloncolásról pedig így fogalmazott: „hívhatják deportálásnak is, annak, aminek akarják, a sajtó ugyan nem szereti ezt a kifejezést, de hívhatják akárhogyan, az illegálisok márpedig menni fognak\". Hozzátette viszont: a kitoloncoltak visszajöhetnek az Egyesült Államokba, de csakis legális úton, az új bevándorlási rendszernek megfelelően kérelmezve a beutazást.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!