Figyelmeztet. Trump jelezte: továbbra is komolyan gondolja Grönland megszerzését
Fotó: America First Policy Institute
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
2026. január 20., 08:262026. január 20., 08:26
A BBC beszámolója szerint Trump hétfőn nem zárta ki az erőszak alkalmazását, és ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is érvényesíti a fenyegetett vámokat a nyolc NATO-szövetséges országból az Egyesült Államokba érkező árukra.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy február 1-jétől 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba szállított „minden árura”, amely június 1-jétől 25 százalékra emelkedik, amíg Washington és Dánia megállapodásra nem jut Grönland megvásárlásáról.
Trump szerint Dániára, Norvégiára, Svédországra, az Egyesült Királyságra, Franciaországra, Németországra, Hollandiára és Finnországra is vonatkozna, amelyek mind tagjai az 1949-ben alapított NATO védelmi szövetségnek.
Arra a kérdésre, hogy végrehajtja-e a vámfenyegetést, Trump azt válaszolta: „Igen, 100 százalékig.”
Trump hozzátette: „Európának az Oroszország és Ukrajna közötti háborúra kellene koncentrálnia, mert őszintén szólva, láthatjuk, hogy az mire vezetett... Európának erre kellene koncentrálnia, nem Grönlandra.”
Az elmúlt napokban Grönland támogatást kapott a szövetség európai tagjaitól – néhányan a múlt héten szimbolikus gesztusként néhány katonát is küldtek Grönlandra.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter szerint Európának meg kell mutatnia Trump elnöknek, hogy a vámokkal való fenyegetőzés „nem a helyes út”.
„Vannak olyan vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni” – mondta a Sky Newsnak. „Nem lehet fenyegetéssel megszerezni Grönland tulajdonjogát. Nem áll szándékomban eszkalálni a helyzetet.”
Az Európai Unió csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tart Brüsszelben, ahol a vezetők megvitatják, hogyan reagáljanak Trump legújabb fenyegetésére, hogy átveszi Grönlandot.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője kijelentette, hogy a blokknak „nem érdeke vitát kezdeményezni, de ki fogunk tartani az álláspontunk mellett”.
„De a kereskedelmi fenyegetések nem a megfelelő megoldás” – tette hozzá Kallas. „A szuverenitás nem kereskedelmi tárgy.”
Közben ugyanakkor
a svájci Davosban kedden kezdődő Világgazdasági Fórum margóján az Egyesült Államok Grönland kapcsán tett intézkedéseire utalva.
„Úgy vélem, ez nagyon nem volna bölcs lépés” – mondta az amerikai tárcavezető újságíróknak nyilatkozva, amikor az európai kereskedelmi megtorló intézkedésekről kérdezték.
Mint mondta,
Óva intette az európai országokat attól, hogy kétségbe vonják Trump Grönlanddal kapcsolatos szándékát.
„Utaztam, ezért nem voltam kapcsolatban (az európai illetékesekkel), de beszéltem Trump elnökkel, és szerintem mindenkinek komolyan kell vennie az elnök szavait” – hangsúlyozta.
Trump norvég miniszterelnöknek címzett üzenetével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy erről nincs tudomása. „Úgy vélem teljességgel kacsa, hogy az elnök mindezt a Nobel-díj miatt csinálná” – tette hozzá ugyanakkor.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
Az amerikai elnök vasárnapi keltezésű levelében, amelynek kézhez vételét Jonas Gahr Store norvég kormányfő is megerősítette hétfőn, az állt, hogy
A levélben Trump azt is hozzátette: arra törekszik, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Grönland felett.
„Dánia nem tudja megvédeni a területet Oroszországtól vagy Kínától, és amúgy is miért övék a tulajdonjog? Nincsen erről szóló dokumentumuk, csak annyi történt, hogy egy hajó kikötött ott több száz évvel ezelőtt, de a mi hajóink is ugyanúgy kikötöttek ott” – írta Donald Trump, hangoztatva, hogy a világ mindaddig nem lesz biztonságban, amíg az Egyesült Államok
„át nem veszi a teljes és totális ellenőrzést Grönland felett”
Jonas Gahr Store elmondta: a levelet arra válaszul kapta az amerikai elnöktől, hogy a finn államfővel együtt előzőleg rövid üzenetet küldtek neki, amelyben kifogásolták, hogy büntetővámokkal fenyegette meg azokat az európai szövetségeseit, amelyek ellenzik Grönland amerikai annektálását.
Store jelezte azt is, több alkalommal tájékoztatta Trumpot arról, hogy a Nobel-békedíj odaítéléséről nem a norvég kormány, hanem tőle független öttagú bizottság dönt.
Donald Trump az utóbbi hónapokban többször is szóba hozta, hogy véleménye szerint ő érdemelné meg a legjobban a Nobel-békedíjat, amelyet tavaly María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőnek ítéltek oda Oslóban.
Machado múlt héten a Fehér Házban találkozott az amerikai elnökkel, akinek odaajándékozta a kitüntetéséhez kapott aranyérmét, annak ellenére, hogy a Nobel-bizottság szerint a díj semmilyen módon nem átruházható.
A brit külügyminiszter az amerikai vámfenyegetésekről: így nem lehet bánni szövetséges országokkal
Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint nem lehet szövetséges országokkal úgy bánni, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök tette nyolc NATO-tagállammal szemben bejelentett vámemelési terveivel.
A brit külügyi tárca vezetője a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfő esti tájékoztatójában úgy fogalmazott, hogy Trump bejelentésével súlyos pillanatához érkezett a transzatlanti viszonyrendszer.
Yvette Cooper leszögezte: a brit kormány által vallott álláspont szerint Grönland a Dán Királyság része és jövőjéről kizárólag a grönlandiakat, illetve a dánokat illeti meg a döntés joga, mivel ez felel meg a szuverenitás és a területi sérthetetlenség alapelvének.
A brit külügyminiszter hozzátette, teljeséggel elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy ilyen módon sújtja, vagy akár csak fenyegeti saját szövetségeseit büntetővámok bevezetésével, mivel ezt semmi nem indokolja, és a döntés kontraproduktív.
Yvette Cooper hangsúlyozta azt is, hogy az Északi-sarkvidék biztonsága az atlanti országok közös felelőssége, és ezt a kérdést csak a transzatlanti szövetségesek, legfőképp a NATO-tagállamok közötti együttműködéssel lehet kezelni.
„A megosztottság csak az ellenfeleinknek kedvez, így ehelyett komoly és konstruktív, a szuverenitás tiszteletben tartására, a kollektív biztonságra és a szövetséget alátámasztó szabályokra épülő párbeszédre van szükség az Északi-sarkvidék biztonságának ügyében” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.
Kiemelte, hogy az 1951-ben Dániával kötött megállapodás már most is kiterjedt biztonsági tevékenységet tesz lehetővé az Egyesült Államok számára Grönlandon.
Az amerikai vámfenyegetésekről szólva Yvette Cooper kijelentette, így nem lehet szövetséges országokkal bánni.
Nem sokkal korábban Keir Starmer brit kormányfő is elítélte az amerikai vámfenyegetéseket. A Downing Streeten tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján Starmer kijelentette, nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja, éppen ezért teljes mértékben elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy büntetővámokkal fenyegeti saját szövetségeseit a Grönland hovatartozásáról folyó vitában.
„Mindig vannak olyanok, akik szerint a kemény munka azonos a közösségi médiában elhelyezett dühös bejegyzésekkel vagy a színpadias feltűnősködéssel – fogalmazott.
Kijelentette ugyanakkor, nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna Grönland megszerzésére.
Kreml: Moszkva figyelemmel követi a grönlandi fejleményeket
Moszkva figyelemmel követi a Grönland körül kialakult helyzetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.
„Az elmúlt napokban nagyon sok nyugtalanító információ érkezett. Természetesen figyelemmel követjük az eseményeket, és elemezzük a történéseket” – mondta az orosz elnök sajtótitkára.
Peszkov nem kívánta kommentálni Donald Trump amerikai elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Grönland „orosz fenyegetettségét” kívánja megszűntetni, mert Dánia nem tett lépéseket ennek érdekében.
Anélkül, hogy állást foglalt volna ennek helyességével és törvényességével kapcsolatban, egyetértését fejezte ki azokkal a szakértőkkel, akik szerint Trump be fog kerülni a világtörténelembe, ha megoldja a Grönlandnak az Egyesült Államokhoz csatlakozásának kérdését.
A szóvivő bejelentette, hogy Trump Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meghívót küldött a Béketanácsba. Mint mondta, ennek lehetőségét jelenleg mérlegelik Moszkvában.
„Reméljük, hogy kapcsolatba léphetünk az amerikai féllel, hogy tisztázzuk az összes részletet” – hangoztatta.
Peszkov egyebek között azt is közölte, hogy Putyin hétfőn ismét részt vett a hagyományos ortodox vízkereszti fürdőzés szertartásán, és megmártózott egy jégen kivágott lékben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négyre emelkedett a budakeszi panziótűz halálos áldozatainak száma, az egyik életveszélyes sérült a kórházban életét vesztette – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán pénteken.
Újabb kárpátaljai magyar esett el az Ukrajnában tomboló háborúban – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás