
Barátságos beszélgetés. Netanjahu szerint Izrael győzelmének szükségességérőé beszélt Trumppal
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap közölte, hogy „nagyon szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, amelynek során arról beszéltek, hogy Izraelnek győznie kell a Hamász elleni gázai háborúban, valamint Szíriával kapcsolatos álláspontjáról.
2024. december 16., 08:372024. december 16., 08:37
Az izraeli államfő egy videonyilatkozatban közölte, hogy a szombat esti telefonbeszélgetés során számos témát megvitatott Trumppal, köztük Izrael elkötelezettségét a libanoni székhelyű Hezbollah újrafegyverkezésének megakadályozása mellett, valamint Izrael konfliktusát a Hamásszal, amely során közel 45 ezer palesztin halt meg az ostromlott Gázai övezetben.
A vezetők arról is beszéltek, hogy haza kell hozni a Gázában maradt túszokat – mondta Netanjahu.
„Mindezt tegnap este ismét megvitattam barátommal, a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal” – mondta Netanjahu.
– tette hozzá a CNN szerint.
A Hamász és más csoportok vélhetően még mindig száz túszt tartanak fogva Gázában, köztük hét amerikait. Négy kivételével a túszok mindegyike a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadása során került fogságba.
Netanjahu azt mondta, hogy Izrael továbbra is „fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy hazahozzuk túszainkat, az élőket és a halottakat egyaránt. És hozzáteszem, minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb, és így Isten segítségével sikerrel járunk”.
Szíriával kapcsolatban, ahol a múlt hétvégén egy lázadó koalíció megdöntötte Bassár el-Aszad elnök rezsimjét, miután villámgyorsan végigvonult az országon,
Legutóbbi megjegyzései azután hangzottak el, hogy Aszad bukását követően az izraeli erők átvették az ellenőrzést egy régóta fennálló ütközőzóna felett, amely évtizedek óta elválasztotta az izraeli és a szíriai erőket – ezt a lépést a Szíriát most irányító lázadók és az ország néhány szomszédja bírálta.
Izraeli tisztségviselők szerint az intézkedés ideiglenes, Netanjahu pedig korábban hangsúlyozta, hogy Izraelnek „nem áll szándékában” beavatkozni Szíria belügyeibe.
Vasárnapi nyilatkozatában azonban az izraeli vezető megjegyezte, hogy
„Ez egy folyamatos teszt Izrael számára, teljesítenünk kell – és teljesíteni is fogjuk. A Hezbollahnak és Iránnak egyértelműen azt mondom – hogy megakadályozzuk, hogy kárt okozzatok nekünk, továbbra is fellépünk ellenetek, amennyire csak szükséges, minden téren és bármikor” – mondta.
Izrael novemberben tűzszüneti megállapodást kötött a Hezbollahhal, miután a 13 hónapig tartó konfliktus nagyrészt Izrael és Libanon határa mentén zajlott, és Izrael számos magas rangú Hezbollah-parancsnokot megölt. A folyamatos, egymás elleni támadások nehezítették a megállapodást.
Az izraeli kormány vasárnap jóváhagyta a Golán-fennsíkon lévő izraeli települések bővítésének tervét, melynek célja a Golán-fennsíkon élő izraeli lakosság megduplázása.
„A Golán-fennsík megerősítése Izraelt erősíti, és ez jelenleg különösen fontos. Továbbra is ragaszkodunk hozzá, hogy felvirágoztassuk és megtelepedjünk rajta” – közölte Benjámin Netanjahu a döntésről.
Bassár al-Aszad bukása után Izrael elfoglalta a demarkációs vonalon kialakított ütközőzóna térségét, amely az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ felügyelete alatt állt.
A mintegy hatvan kilométer hosszú és huszonöt kilométer széles terület stratégiai jelentőségű, mert elfoglalásáig, 1967-ig erről a magasabban fekvő vidékről rendszeresen lőtték a szíriai erők az alacsonyabban fekvő izraeli falvakat, kibucokat és mosávokat.
Ezen települések kérésére foglalta el az izraeli hadsereg a szóban forgó területet az 1967-es hatnapos háború utolsó napjaiban, majd 1981-ben az izraeli parlament, a kneszet megszavazta annektálását, s az el nem menekült drúz nemzetiségű lakosságnak felajánlották az izraeli állampolgárságot.
Donald Trump volt és jövendő amerikai elnök 2019 márciusában hivatalosan is elismerte Izrael területének a Golán-fennsíkot, s ezt a döntését Joe Biden sem változtatta meg.
Izrael kormányai az elmúlt évtizedekben ösztönözték és népszerűsítették az izraeli lakosságot, hogy költözzön a Golán-fennsíkra, azonban a gazdasági központoktól fennálló távolsága miatt ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak.
A Golán-fennsíknak jelentős mértékben az idegenforgalmon alapuló gazdasági helyzete azonban a tavaly október 7-én kitört háború nyomán sokat romlott, mert szinte teljesen megszűnt mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmus.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
szóljon hozzá!