Trump és Hszi ismét találkozott – jobb vagy veszélyesebb hely lett a világ a tárgyalások után?

Az USA és Kína a világ két legerősebb gazdasági és katonai hatalma; kapcsolatuk romlása egyszerre jelentene gazdasági és biztonságpolitikai kockázatot.

A mostani találkozó azt mutatja, hogy Washington és Peking érdekelt a közvetlen párbeszéd és a konfliktusok kontrollálásában, még akkor is, ha stratégiai versengésük folytatódik. Az AP értékelése szerint a cél inkább egy „versengő stabilitás” kialakítása, nem pedig az ellentétek felszámolása.

Mindazonáltal a találkozó nem rendezte a legfontosabb stratégiai konfliktusokat.

A Reuters szerint nem született átfogó áttörés, és a legnehezebb kérdéseket későbbi tárgyalásokra hagyták.

Miben maradtak Irán ügyében?

Ebben a kérdésben nem született érdemi amerikai–kínai megállapodás.

Washington viszont azt szeretné, hogy Peking gyakoroljon nagyobb nyomást Teheránra. Kína ugyanakkor továbbra is jelentős gazdasági kapcsolatokat ápol Iránnal, és Peking nem vállalt olyan kötelezettséget, amely lényegesen korlátozná ezeket.

Vagyis Irán ügyében inkább az álláspontok közeledéséről folytatott párbeszéd történt, nem közös amerikai–kínai stratégia kialakításáról.

Mi a helyzet Tajvannal?

Tajvan ügyében még kevésbé beszélhetünk áttörésről.

Hszi ismét egyértelművé tette Peking álláspontját, miszerint

Az Egyesült Államok nem tett olyan kötelezettségvállalást, amely feladná Tajvan támogatását. A Tajvannak szánt amerikai fegyvercsomag kérdése ugyanakkor továbbra is fontos alku- és feszültségpont Washington és Peking között.

Mi történt az állami díszvacsorán?

Az enyhülésről szólt a helyi idős szerint csütörtök esti, európai idő szerint péntek hajnali fehér házi díszvacsora is.

Azi állami díszvacsorán mind Donald Trump, mind Hszi Csin-ping a kapcsolatok stabilizálását és a két ország együttműködését hangsúlyozta, miközben a konkrét vitás kérdéseket inkább a napközbeni tárgyalásokra hagyták.

Donald Trump – aki az épülő új báltermet is megmutatta vendégeinek –

Hangsúlyozta, hogy az amerikai–kínai együttműködésnek a kereskedelemben, a biztonságban, a mesterséges intelligencia – amit Trump az AI veszélyességével kapcsolatos viták miatt következetesen csak szuperintelligenciaként emleget –és a technológia területén is hosszú távú alapot kell teremtenie.

Hszi Csin-ping még erősebben a hosszú távú együttműködés és a történelmi amerikai–kínai kapcsolatok gondolatára épített.

Szerinte Kína felemelkedése és Trump „Make America Great Again” programja nem szükségszerűen ellentétes célok, hanem egymást erősíthetik.

Hszi fő üzenete az volt, hogy a két nagyhatalomnak el kell kerülnie az úgynevezett Thuküdidész-csapdát, vagyis azt, hogy a növekvő kínai és amerikai rivalizálás katonai konfliktushoz vezessen.

A beszédek alapján a vacsora a konfrontáció helyett a kiszámíthatóbb, stabilabb versengés és együttműködés politikai keretét próbálta megteremteni.

Vagyis a washingtoni Trump–Hszi-találkozó inkább stabilizációs, mint béketeremtő csúcstalálkozó volt. A legfontosabb eredmény az, hogy a két nagyhatalom nem engedi, hogy a kereskedelmi, technológiai, iráni és tajvani konfliktusok teljes körű amerikai–kínai konfrontációvá váljanak.

Ez a világgazdaság és a nemzetközi biztonság szempontjából mérséklő tényező, de nem született olyan megállapodás, amely önmagában érdemben megváltoztatná a jelenlegi helyzetet.

korábban írtuk

Putyin és Hszi „a dzsungel törvényének” visszatérésétől fél, ezért inkább összefognak Washington ellen

Egyes országok kísérletei a globális ügyek gyarmati korszak szellemében való uralmára kudarcot vallottak, de a világot az a veszély fenyegeti, hogy visszatér a „dzsungel törvényéhez” – szögezte le szerdán Oroszország és Kína egy közös nyilatkozatban.