Egyelőre kivár. Trump a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott tárgyalás után bejelentette, nem vezeti be a büntetőadókat
Fotó: NATO
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök a davosi Világgazdasági Fórum helyszínén Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott egyeztetését követően Truth Social közösségi oldalán.
2026. január 22., 08:272026. január 22., 08:27
„Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott nagyon eredményes megbeszélésem alapján
További megbeszélések folynak a Grönlandot érintő Aranykupola ügyében. A tárgyalások előrehaladtával további információk is kiderülnek majd. J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff különmegbízott és szükség szerint mások is felelősök lesznek a tárgyalásokért – ők közvetlenül nekem fognak jelenteni”
– írta Trump.
Donald Trump a hétvégén jelentette be, hogy Dániával, Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával szemben február 1-jétől 10 százalékos általános importvámot vezet be. Ezt akkor azzal indokolta, hogy Dánia nem hajlandó átadni az Egyesült Államoknak Grönlandot, a másik hét ország pedig a sziget hovatartozásáról folyó vitában a dán kormány mögött sorakozott fel.
A Fehér Ház szerdán közölte, hogy
„Ha ez a megállapodás létrejön, és Trump elnök nagyon reméli, hogy így lesz, az Egyesült Államok nagyon kis költségekkel, örökre megvalósítja Grönlanddal kapcsolatos összes stratégiai célját” – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára egy nyilatkozatban.
„Trump elnök ismét bebizonyítja, hogy ő a fő alkukötő. Amint az érintett felek véglegesítik a részleteket, azok megfelelően nyilvánosságra kerülnek” – tette hozzá.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
A CNN értesülései szerint
Az Egyesült Államok és Dánia közötti szerződés lehetővé tette az amerikai katonai jelenlétet Grönlandon a jövőben is. A hidegháború idején több mint egy tucat amerikai katonai létesítmény volt ott.
A hidegháború végével mindegyik bezárt, kivéve egyet.
De Trump átvételre vonatkozó fenyegetései közepette Dánia kijelentette, hogy szívesen fogadna további katonai erőforrásokat.
Egy NATO-tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy a szerdai találkozókon a NATO-tisztviselők között megvitattak egy javaslatot, amely már korábban is felmerült a szövetség tagjai és Mark Rutte NATO-főtitkár közötti megbeszéléseken.
Nem világos, hogy ez a javaslat végül része lesz-e annak a keretmegállapodásnak, amelyre Donald Trump amerikai elnök szerdán utalt, amikor Rutte-val való találkozója után visszavonta vámfenyegetéseit, de általánosságban elmondható, hogy az amerikai katonai jelenlét növelése Grönlandon végig a megbeszélések központi témája volt – mondta a tisztviselő.
Mark Rutte NATO-főtitkár pedig egy ilyen újratárgyalást szorgalmazott, hogy kielégítse Trump követeléseit.
Hogy pontosan hogyan fogják újratárgyalni a szerződést, egyelőre nem világos, de egy NATO-szóvivő nyilatkozata utalást tartalmazott arra, hogy
Ez arra utal, hogy a frissített szerződés tartalmazhat olyan konkrét rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák Peking és Moszkva tevékenységét Grönlandon.
Közben Dánia üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint kizárta Grönland erőszakos elfoglalását és felfüggesztette a kereskedelmi háborút az európai szövetségesekkel – közölte Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.
„A nap jobb hangulatban zárul, mint ahogy kezdődött” – írta az X-en.
Egyébként Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Dánia grönlandi szuverenitása nem volt téma szerdai beszélgetésében Donald Trump amerikai elnökkel.
A Fox News-nak adott interjújában arra a kérdésre, hogy Grönland Dániánál marad-e a Trump által bejelentett megállapodás keretében, Rutte így válaszolt: „Ez a kérdés nem merült fel a ma esti beszélgetésünk során.”
A tárgyalások során inkább az Északi-sarkvidék biztonságára összpontosítottak – mondta Rutte.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
„Alapvetően arról tárgyaltunk, hogyan valósíthatjuk meg az elnök elképzelését Grönland védelméről, de természetesen nem csak Grönlandról avn szó, hanem az egész Északi-sarkvidékről” – mondta.
A Fox kérdésére, hogy a grönlandiak nem hajlandók hagyni „megvásárolni magukat”, Rutte azt válaszolta, hogy „jó megállapodást kötöttek, hogy valóban elkezdjenek dolgozni ezeken a kérdéseken”.
Eközben Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette szerdán, hogy London nem enged az amerikai kormány vámfenyegetések formájában megnyilvánuló nyomásának, és nem módosítja azt az álláspontját, hogy Grönland hovatartozásáról a grönlandiakat és Dániát illeti meg a döntés joga.
Starmer a londoni alsóház szerdai ülésén leszögezte:
„Nagy-Britannia nem fog engedni az általa vallott alapelvekből és értékekből Grönland jövőjével kapcsolatban a vámfenyegetések hatására sem” – fogalmazott a munkáspárti brit kormányfő.
Starmer elmondta, hogy csütörtökön a Downing Streeten fogadja Mette Frederiksen dán miniszterelnököt, akivel megvitatja az autonóm területként Dániához tartozó Grönland ügyében kialakult helyzetet.
A szerdai alsóházi ülésen Keir Starmer a Chagos-szigetek sorsáról szóló ellenzéki kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:
„Trump elnök ezzel is azt akarja, hogy engedjek álláspontomból, de ezt nem fogom megtenni” – mondta a brit kormányfő.
London több évtizedes jogi és diplomáciai vita után 2024 októberében bejelentette, hogy Nagy-Britannia egykori gyarmatának, Mauritiusnak adja át az indiai-óceáni Chagos-szigetcsoport feletti fennhatóságot, és a területről évtizedekkel ezelőtt kényszerrel kitelepített őslakosok vagy leszármazottaik visszatérhetnek.
Az akkori londoni közlemény hangsúlyozta, hogy
mivel az egyezmény felhatalmazást ad Nagy-Britanniának 99 évnyi kezdeti időszakra a támaszpont feletti szuverén jogok gyakorlására.
Donald Trump annak idején támogatásáról biztosította Chagos-szigetek átadásáról szóló egyezményt, a Truth Social portálon megjelenet keddi bejegyzésében ugyanakkor a megállapodást óriási ostobaságnak és a teljes gyengeség megnyilvánulásának nevezte, amelyre szerinte Oroszország és Kína is kétségtelenül felfigyelt.
Azt írta: a Chagos-egyezmény is szerepel azoknak a nemzetbiztonsági okoknak a nagyon hosszú listáján, amelyek miatt az Egyesült Államoknak meg kell szereznie Grönlandot.
Mindeközben grönlandi NATO-hadgyakorlat megtartását indítványozta szerdán Franciaország. Ezt a francia elnöki hivatal jelentette be.
Több európai ország, köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság múlt héten már küldött katonákat Grönlandra egy felderítő küldetésre, egy, a NATO szövetségeseivel közösen, de az atlanti szövetség keretein kívül szervezett dán gyakorlat előkészítése céljából, az Egyesült Államok részvétele nélkül.
„Az amerikai elnök azt állítja, hogy Grönland, amely egyébként ásványokban gazdag, létfontosságú az Egyesült Államok és a NATO biztonsága szempontjából Oroszországgal és Kínával szemben. Egy igazi NATO-hadgyakorlat lehetővé tenné Washington bevonását, és bizonyítaná azt, hogy az európaiak komolyan veszik az északi-sarkvidéki biztonságot” – mondta egy francia elnöki forrás az AFP hírügynökségnek.
Țoiu: Trump megkérdezte, Európa válaszol-e szükség esetén az USA felhívására; a történelem már megválaszolta a kérdést
Oana Țoiu román külügyminiszter szerint „a történelem már válaszolt” Donald Trump amerikai elnöknek arra a kérdésére, hogy szükség esetén Európa az Egyesült Államok segítségére sietne-e.
A kérdést Donald Trump a Világgazdasági Fórumon mondott szerdai beszédében tette fel.
„Ha azt mondanánk nekik (a NATO-országoknak – szerk. megj.), hogy valamelyik ország megtámadott bennünket, nem hiszem, hogy jönnének. Mi ott lennénk, ha nekik szükségük lenne ránk, de nem hiszem, hogy ők eljönnének segíteni nekünk, noha mi nem sajnáltuk a pénzt, a vért, verejtéket és a könnyeket” – fogalmazott az amerikai elnök.
Erre reagálva Oana Țoiu az X közösségimédia-oldalon leszögezte: a NATO eddig egy alkalommal, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkor bizonyíthatta, hogy az egyik tagállama elleni támadást valamennyi tagállam elleni támadásnak tekint.
„Románia válaszolt a felhívásra, noha akkor még nem volt a NATO tagja. Megértettük, hogy ez a kötelességünk, és amint aktiválták az 5. cikkelyt, a román katonák elindultak Afganisztánba. Más szövetségesek ugyanezt tették. Trump elnök ma azt kérdezte tőlünk Davosban, hogy Európa válaszol-e az Egyesült Államok felhívására, ha úgy hozza a szükség. A történelem már megválaszolta ezt a kérdést” – fogalmazott a román külügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!