Donald Trump szerint Grönland nem az ásványi anyagok, nem a ritkaföldfémek miatt fontos, hanem mert stratégiai szempontból kulcsfontosságú az elhelyezkedése
Fotó: Videófelvétel
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
2026. január 21., 17:372026. január 21., 17:37
2026. január 21., 18:052026. január 21., 18:05
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy nagyon tiszteli a dánokat és a grönlandiakat is, de nemzetbiztonsági szempontból elengedhetetlennek tartja, hogy az Egyesült Államok megszerezze a szigetet. Trump szerint tulajdonjog kell a terület felett ahhoz, hogy meg tudják védeni, egy bérleti szerződés ehhez nem elég.
Donald Trump mindazonáltal most először kizárta, hogy az Egyesült Államok erőt alkalmazva próbálja megszerezni a Föld legnagyobb szigetét. „Grönland nem több egy jégdarabnál, tehát nagyon keveset kérünk, csak egy jégdarabot kérünk” – idézte az MTI az elnököt. Trump egyébként a beszéde során többször bírálta Európát és a kontinens országainak vezetőit, akik szerinte „önpusztító” politikát folytatnak.
Trump beszédében felidézte, hogy a második világháborúban az Egyesült Államok segített a néhány óra alatt legyőzött Dániának megvédeni Grönlandot, bázisokat épített ki, és a háború után visszaadta a szigetet, ami megfogalmazása szerint „hülyeség” volt, és ráadásul Dánia sem hálás az egykori amerikai segítségért. Szavai szerint védőpajzsot akarnak létrehozni az északi-sarkvidéki szigeten.
A Grönlandon létesítendő rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban Trump azt mondta: csak így tudják megvédeni például Kanadát is, amely „az Egyesült Államoknak köszönheti a létezését is”. „Csomó dolgot kapnak tőlünk ingyen, ezért hálásnak kellene lenniük, de nem azok” – jegyezte meg az amerikai elnök Kanadával kapcsolatban, külön megszólítva Mark Carney kanadai miniszterelnököt, hogy emlékezzen erre, amikor legközelebb nyilatkozik.
Trump ismételten kitért arra, hogy az ukrajnai háború ki sem robbant volna, ha a 2020-as amerikai elnökválasztást „nem csalták volna el”. Ezzel kapcsolatban közölte: „hamarosan eljárás fog indulni emberek ellen”.
„Itt, Európában láthatjuk azt a sorsot, amelyet a radikális baloldal próbált ráerőltetni Amerikára is” – mondta. Élesen bírálta a megújuló energiaforrások kiépítését célzó törekvéseket. Szerinte a megújuló energia „egy zöld ámítás, amely talán a történelem legnagyobb átverése”. Kifogásolta, hogy Európában szélerőművek csúfítják el a tájat, és az energiatermelés sokkal drágább. Fejtegetése szerint a Kína által gyártott szélerőműveket a kínaiak maguk nem használják, azokat csak „a hülyék” veszik meg.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini
Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!