Donald Trump szerint Grönland nem az ásványi anyagok, nem a ritkaföldfémek miatt fontos, hanem mert stratégiai szempontból kulcsfontosságú az elhelyezkedése
Fotó: Videófelvétel
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
2026. január 21., 17:372026. január 21., 17:37
2026. január 21., 18:052026. január 21., 18:05
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy nagyon tiszteli a dánokat és a grönlandiakat is, de nemzetbiztonsági szempontból elengedhetetlennek tartja, hogy az Egyesült Államok megszerezze a szigetet. Trump szerint tulajdonjog kell a terület felett ahhoz, hogy meg tudják védeni, egy bérleti szerződés ehhez nem elég.
Donald Trump mindazonáltal most először kizárta, hogy az Egyesült Államok erőt alkalmazva próbálja megszerezni a Föld legnagyobb szigetét. „Grönland nem több egy jégdarabnál, tehát nagyon keveset kérünk, csak egy jégdarabot kérünk” – idézte az MTI az elnököt. Trump egyébként a beszéde során többször bírálta Európát és a kontinens országainak vezetőit, akik szerinte „önpusztító” politikát folytatnak.
Trump beszédében felidézte, hogy a második világháborúban az Egyesült Államok segített a néhány óra alatt legyőzött Dániának megvédeni Grönlandot, bázisokat épített ki, és a háború után visszaadta a szigetet, ami megfogalmazása szerint „hülyeség” volt, és ráadásul Dánia sem hálás az egykori amerikai segítségért. Szavai szerint védőpajzsot akarnak létrehozni az északi-sarkvidéki szigeten.
A Grönlandon létesítendő rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban Trump azt mondta: csak így tudják megvédeni például Kanadát is, amely „az Egyesült Államoknak köszönheti a létezését is”. „Csomó dolgot kapnak tőlünk ingyen, ezért hálásnak kellene lenniük, de nem azok” – jegyezte meg az amerikai elnök Kanadával kapcsolatban, külön megszólítva Mark Carney kanadai miniszterelnököt, hogy emlékezzen erre, amikor legközelebb nyilatkozik.
Trump ismételten kitért arra, hogy az ukrajnai háború ki sem robbant volna, ha a 2020-as amerikai elnökválasztást „nem csalták volna el”. Ezzel kapcsolatban közölte: „hamarosan eljárás fog indulni emberek ellen”.
„Itt, Európában láthatjuk azt a sorsot, amelyet a radikális baloldal próbált ráerőltetni Amerikára is” – mondta. Élesen bírálta a megújuló energiaforrások kiépítését célzó törekvéseket. Szerinte a megújuló energia „egy zöld ámítás, amely talán a történelem legnagyobb átverése”. Kifogásolta, hogy Európában szélerőművek csúfítják el a tájat, és az energiatermelés sokkal drágább. Fejtegetése szerint a Kína által gyártott szélerőműveket a kínaiak maguk nem használják, azokat csak „a hülyék” veszik meg.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!