
Donald Trump, az amerikai republikánus pártiak várható elnökjelöltje azt fejtegette a napokban az egyik tévéműsorban: ideje lenne, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) származási alapon tartana nyilván gyanúsnak ítélhető személyeket.
2016. június 21., 17:072016. június 21., 17:07
Magyarázatai alapján nyilvánvaló, hogy nem a származásra gondolt mint kiválasztási szempontra, hanem a muszlim vallásra. Az MTI emlékeztet, hogy a New York-i üzletember nem először hozakodik elő olyan ötletekkel, amelyeket nem kevesen muszlimelleneseknek ítélnek. Hogy ezt tájékozatlanságból vagy a tudatos félelemkeltés szándékával teszi-e, nem lehet tudni, de jórészt az ő kampányának is betudható, hogy az Egyesült Államokban korábban nem tapasztalt mértékben erősödött fel a muszlimellenes hangulat.
Pedig amikor 2001. szeptember 11-én az amerikaiak modernkori történelmük egyik legnagyobb tragédiáját szenvedték el az eltérített utasszállító repülőgépekkel elkövetett egyesült államokbeli terrorcselekmények okán, az akkori elnök, George W. Bush első mondatai arról szóltak, hogy bár a terroristák túlnyomó többsége szaúdi és muszlim volt, nem szabad terrorizmussal azonosítani az iszlám vallást és a muszlim világot. Erről beszélt Barack Obama jelenlegi elnök is, amikor idén februárban egy mecsetben elmondott beszédében óva intett a muszlimellenes retorikától.
Agyonlőtte volna a milliárdost egy fiatal
Vádat emeltek egy férfi ellen, aki meg akarta ölni Donald Trumpot a szombati Las Vegas-i nagygyűlésén – közölte az NBC televízió és több amerikai hírforrás az amerikai titkosszolgálatra hivatkozva helyi idő szerint hétfőn. A 19 éves Michael Steven Sandfordot a nagygyűlésen tartóztatták le, miután meg akarta szerezni egy rendőr fegyverét, hogy – saját bevallása szerint – agyonlője a republikánusok várható elnökjelöltjét. Sandford a hatóságoknak bevallotta, egy éve tervezte a merényletet, és ha szabadlábon lenne, újra megpróbálna végezni Trumppal. Letartóztatása után kiderült, hogy brit állampolgár és mintegy másfél éve él az Egyesült Államokban, a New Jerseyben lévő Hobokenban. A milliárdos üzletembert idén márciusban, az ohiói Daytonában meg akarta késelni valaki.
Múlt héten pedig, a floridai Orlandóban elkövetett tömeggyilkosság után az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) – az amerikai muszlim közösségeket összefogó gyűjtőszervezet – vezetője már a merénylet napján kiállt, és szigorúan elhatárolódott a muszlim vallású merénylőtől, Omar Mateentől. Az orlandói tömeggyilkosság után a CNN hírtelevízió készített riportot az amerikai muszlim közösségekről, és fontos dolgokraa derített fényt. Arra például, hogy az amerikai muszlimok jóval tanultabbak az amerikai átlagnál: a vallási közösségek sorában a második legtanultabb az övék, s nagyobb arányban vannak köztük főiskolát végzettek, mint az átlagos amerikaiak körében.
Miközben a muszlim országok jórészében a nők nem egyenjogúak a férfiakkal, az Egyesült Államokban a muszlim férfiak 90 százaléka szerint teljesen normális, ha a feleségük dolgozik, tanul. Sőt, a nők tanultabbak a férfiaknál, amit a diplomák száma is alátámaszt.
A riport feltérképezte, hogy az amerikai muszlimok ugyanolyan vallásosak, mint a keresztények, de nem olyan dogmatikusak, mint amilyeneknek a média egy része bemutatja őket. A riporterek utánajártak annak is, hogy bár a 2001 és 2014 közötti, egyesült államokbeli terrorakciókban 109 muszlim vett részt, a muszlim közösségek rendre felemelték szavukat a terrorizmus ellen.
Másrészt a Duke Egyetem – az Egyesült Államok egyik legkiválóbb magánegyeteme – felmérése szerint gyakran a muszlim amerikai közösségek általi feljelentés vezette a bűnüldöző szerveket a terroristagyanús vagy terrorakciót már elkövető személyek nyomára. Az elmúlt évtizedben a belföldi terrorakciók – vagy készülő terrorakciók – 40 százalékára az amerikai muszlim közösségek segítségével derült fény.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!