A Moldovai Köztársaság európai uniós tagjelöltsége után radikálisabb hangra váltott a Dnyeszter folyótól keletre fekvő szakadár régió, Transznisztria. A tiraspoli „külügyminiszter” kijelentette: eltökélt szándékuk a függetlenség és az Oroszországgal való esetleges egyesülés kivívása. Vitalij Ignatyev fő prioritásnak a függetlenséget jelölte meg, szerinte Moldova EU-tagjelölti státusa elzárja a Chișinăuval való együttműködés lehetőségét. Mint mondta, a tagjelöltség megszerzésével a Moldovai Köztársaság „átlépte a Rubicont”. Úgy vélte, a lépés véget vetett a politikai kapcsolatoknak, mivel az Európai Unióval kapcsolatos döntést a moldovai vezetése anélkül hozta meg, hogy a tiraspoliakkal egyeztetett volna.
2022. július 26., 20:312022. július 26., 20:31
Ignatyev arról is beszélt, hogy a „szabad csatlakozás” az Orosz Föderációhoz jelentős döntéseket, politikai felkészülést igényel. A senki által el nem ismert Transznisztria diplomáciájának vezetője moszkvai sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, hogy Tiraspol a 2006-os népszavazáson kitűzött célokat fogja követni. A tizenhat évvel ezelőtti referendumon a többségében orosz ajkúak lakta területen szavazók elsöprő többsége, 97 százaléka voksolt az Oroszországhoz való csatlakozás mellett.
Az ukrajnai háború óta egyes elemzők azt sem zárják ki, hogy Oroszország Odessza elfoglalása esetén a Moldovához tartozó szakadár régiót is bekebelezné. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője korábban lapunknak azt mondta, szerinte Moszkva viszonyulása Moldovához akkor változna lényegesen, ha elfoglalnák Odesszát, ami jelenleg nehezen megvalósítható az erős ukrán térségbeli katonai jelenlét miatt.
– mondta a szakértő.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, melyet az orosz haderő körülbelül ezerötszáz „békefenntartóval” a mai napig „ellenőriz”.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!