A Moldovai Köztársaság európai uniós tagjelöltsége után radikálisabb hangra váltott a Dnyeszter folyótól keletre fekvő szakadár régió, Transznisztria. A tiraspoli „külügyminiszter” kijelentette: eltökélt szándékuk a függetlenség és az Oroszországgal való esetleges egyesülés kivívása. Vitalij Ignatyev fő prioritásnak a függetlenséget jelölte meg, szerinte Moldova EU-tagjelölti státusa elzárja a Chișinăuval való együttműködés lehetőségét. Mint mondta, a tagjelöltség megszerzésével a Moldovai Köztársaság „átlépte a Rubicont”. Úgy vélte, a lépés véget vetett a politikai kapcsolatoknak, mivel az Európai Unióval kapcsolatos döntést a moldovai vezetése anélkül hozta meg, hogy a tiraspoliakkal egyeztetett volna.
2022. július 26., 20:312022. július 26., 20:31
Ignatyev arról is beszélt, hogy a „szabad csatlakozás” az Orosz Föderációhoz jelentős döntéseket, politikai felkészülést igényel. A senki által el nem ismert Transznisztria diplomáciájának vezetője moszkvai sajtótájékoztatóján azt is kijelentette, hogy Tiraspol a 2006-os népszavazáson kitűzött célokat fogja követni. A tizenhat évvel ezelőtti referendumon a többségében orosz ajkúak lakta területen szavazók elsöprő többsége, 97 százaléka voksolt az Oroszországhoz való csatlakozás mellett.
Az ukrajnai háború óta egyes elemzők azt sem zárják ki, hogy Oroszország Odessza elfoglalása esetén a Moldovához tartozó szakadár régiót is bekebelezné. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője korábban lapunknak azt mondta, szerinte Moszkva viszonyulása Moldovához akkor változna lényegesen, ha elfoglalnák Odesszát, ami jelenleg nehezen megvalósítható az erős ukrán térségbeli katonai jelenlét miatt.
– mondta a szakértő.
Az 1990-es évek elején alacsony intenzitású konfliktus zajlott a moldovai fegyveres erők és a Dnyeszter folyón túli orosz ajkú szeparatisták közt. Utóbbiakat Oroszország, de Ukrajna is támogatta. A konfliktus eredménye tűzszünet lett 1992-ben, melyet az orosz haderő körülbelül ezerötszáz „békefenntartóval” a mai napig „ellenőriz”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!