
Nicola Sturgeon
Fotó: Facebook/Nicola Sturgeon
A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről.
2022. október 09., 15:502022. október 09., 15:50
2022. október 09., 17:002022. október 09., 17:00
Nicola Sturgeon, aki a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának, hangsúlyozta:
Hozzátette: már készen állnak a törvényalkotási tervek arra esetre, ha a legfőbb brit jogi fórum úgy dönt, hogy az edinburghi parlamentnek megvan ez a hatásköre.
Nicola Sturgeon júniusban jelentette be, hogy a skót kormány 2023. október 19-én szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről. Az edinburghi törvényhozásban tartott akkori tájékoztatójában a skót miniszterelnök közölte azt is, hogy ha London megtagadja a referendum engedélyezését, a skót kormány a brit Legfelsőbb Bíróságtól kér állásfoglalást arról, hogy a brit kormány hozzájárulása nélkül megtartott újabb népszavazás milyen jogi problémákat vetne fel.
Ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy a népszavazáshoz nem szükséges a brit kormány hozzájárulása, a skót kormány gyorsan elfogadtatja az edinburghi parlamenttel a referendumról szóló törvénytervezetet – mondta nyár eleji beszámolójában a skót miniszterelnök.
A BBC televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában Nicola Sturgeon ugyanakkor leszögezte: éppen a konzervatív párti brit kormány e merev elutasítása a legerőteljesebb érv Skócia függetlenné válása mellett.
A skót miniszterelnök szerint ugyanis az Egyesült Királyságnak az országot alkotó nemzetek önkéntes partneri viszonyaként kell léteznie, ha azonban Skóciától megtagadják a függetlenné válásról szóló döntés jogát, akkor már nem lehet szó nemzetek önkéntesen választott partnerségi viszonyáról, és ez ebben az esetben az Egyesült Királyság alapjai esnek szét.
Skóciában 2014-ben – a brit és a skót kormány szerződésben rögzített megállapodása és London hozzájárulása alapján – már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a brit választók szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott.
Nicola Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból. A skót kormányfő többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!