További fegyverszállítmányokat tervez küldeni a német kormány Ukrajnába

Steffen Hebestreit a szállítások ütemezéséről és a szállítmányok pontos tartalmáról szóló kérdésekre azt mondta, hogy kénytelen „elvontan” fogalmazni, és csak annyit tud elárulni, hogy az eddigi szállítmányokhoz igazodva állítják össze az újakat, és az átadás-átvétel lebonyolítása előtt biztosan nem közölnek részleteket.

Az adatokat nélkülöző tájékoztatás indoklásaként utalt Christine Lambrecht védelmi miniszter két vasárnapi – egy rádiós és egy televíziós – interjújára, amelyben a tárcavezető elmondta, hogy

Ezt el kell kerülni, és gondoskodni kell arról, hogy a fegyverek „megérkezzenek oda, ahol sürgősen szükség van rájuk”. Ezért „nem beszélünk nyilvánosan a fegyverek számáról, sem arról, hogy mikor és milyen úton szállítják őket” – jelentette ki a védelmi miniszter az ARD országos köztelevízióban.

A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban arról is szólt, hogy az orosz erők a támadás mellett „természetesen felderítést is végeznek, figyelik, hogy milyen mozgások zajlanak”, ezért a kormány nem közöl részleteket, mert nem kívánja orosz „célponttá tenni a szállítmányokat”.

A kormány adatai szerint az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából állt. A második szállítmány sajtóértesülések alapján 2700 darab Strela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak.

A berlini vezetés a háború első napjaiban a fegyverszállítások mellett arról döntött, hogy engedélyezi Hollandiának 400 német gyártmányú páncéltörő fegyver továbbexportálását Ukrajnába, és hozzájárul, hogy Észtország átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú - a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű - haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz támadás fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.