
Fotó: Facebook/Aleksandar Vulin
Tovább nő a feszültség Horvátország és Szerbia között; Zágráb nemkívánatos személynek nyilvánította Aleksandar Vulin szerb védelmi minisztert, aki vasárnap részt vett volna a horvátországi szerb ortodox egyháznak a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójára szervezett liturgiáján – írta a Vecernji List című horvát napilap vasárnap.
2018. április 22., 16:542018. április 22., 16:54
A szerb miniszter Dragan Antonic horvátországi szerb plébános meghívására érkezett volna a Jasenovachoz közeli Mlaka településre, ahol Irinej szerb pátriárka, a szerb ortodox egyház vallási vezetője tartott istentiszteletet az évforduló alkalmából. Ezzel közel egy időben tartották Jasenovacon a központi állami megemlékezést is, amelyen részt vett Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Gordan Jandrokovic házelnök, valamint több miniszter.
A hét közepén is volt egy komoly incidens a két ország között. A horvát házelnök megszakította kétnaposra tervezett szerbiai látogatását, miután a szerb ultranacionalista Vojislav Seselj a belgrádi képviselőházban szidalmazta a horvát parlamenti küldöttséget, majd megtaposta a horvát zászlót. A szerbiai látogatásnak éppen az volt a célja, hogy javítsanak a két ország kapcsolatán. A szerb védelmi miniszter szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: horvátországi látogatásáról, valamint részvételéről a mlakai megemlékezésen csak ő maga, valamint a szerb hadsereg parancsnoka, Aleksandar Vucic államfő dönthet.
Ezt követően a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött a zágrábi szerb nagykövetségnek, amelyben Vulint nyilatkozatáért nem kívánatos személynek nyilvánította, mondván, hogy Horvátország szuverén állam, amely az Európai Unió és a NATO tagja, és a horvát törvényekkel összhangban a horvát intézmények döntik el, ki lépheti át az államhatárt. A szerbiai hadsereg parancsnokát említeni mint olyan személyt, aki eldöntheti, ki léphet be Horvátországba, elfogadhatatlan – olvasható a szövegben.
Andrej Plenkovic szombaton újságíróknak azt mondta: elvárják, hogy az, aki Horvátországba látogat, tisztelje az országot. Hozzátette: Vulin korábbi horvátországi tartózkodásai alkalmával oda nem illő és sértő kijelentéseket tett, ezért nem biztosak abban, hogy ebben a pillanatban jó, ha szerb védelmi miniszter az országba látogat.
A legszörnyűbb, hogy Horvátország soha nem fogja megbánni, amit tett” – húzta alá a miniszter, aki provokációnak nevezte a horvát külügyminisztérium döntését.
A jasenovaci komplexumban, amelyet „horvát Auschwitzként” is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat, és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a világháború idején kikiáltott Horvát Független Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállam rendszerével. Szerbia ezzel szemben 600 ezer, zömében szerb áldozatról beszél.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!