
Sötét képet fest a nyugati világ jövőjéről Tóth Tibor biztonságpolitikai szakértő a tegnapi brüsszeli robbantássorozat után. A temesvári születésű nyugalmazott rendőrtiszt, aki Budapesten futott be rendőri karriert, és egy ideig a magyar rendőrség tanúvédelmi programját is vezette, a Krónikának nyilatkozott a szerinte valószínű forgatókönyvről.
2016. március 22., 18:452016. március 22., 18:45
2016. március 22., 19:252016. március 22., 19:25
– Hogyan lehetséges ilyen mérvű terrortámadás-sorozatot elkövetni abban a belga fővárosban, ahol elvileg tavaly november közepe óta fokozott terrorkészültség van?
– Sajnos csak szervezettségre és megfelelően konspiráló sejtekre van szükség... Izraelben gyakorlatilag a fennállása óta terrorkészültség van, nem hiszem, hogy az ottaninál keményebb rezsimintézkedéseket be lehet vezetni egy demokráciában, de még ott is vannak robbantások és más terrorcselekmények...
– Tehát Ön szerint annál, amit eddig tettek, fizikailag nem is lehet többet?
– Előbb-utóbb ki kell mondani, hogy demokráciában nincs totális terrorelhárítás. Diktatúrában sincs ilyen, legalábbis tartósan és hosszú távon nincs – teszem hozzá csendesen. Véleményem szerint a jelenlegi európai játékszabályok szerint nem lehet többet tenni a terror elleni védekezés terén. Az európai rendőrségeknek és titkosszolgálatoknak nincsenek értékelhető HUMINT-pozícióik a szélsőséges iszlám körökben, a technikával meg olykor kitörölhetjük a fenekünket...
– És milyen játékszabály-változásokat lát szükségesnek/lehetségesnek?
– Ismét visszakerülünk a biztonság vs. szabadság dichotómiába. És Franklin szövege („aki választani akar a kettő között, az egyiket sem érdemli meg”) lassan kiürül. Középtávon Európa fel fogja adni a szabadság prioritását. Lassan, fokozatosan, de fel fogja adni. Egy év múlva már a reptéri csarnokokba történő belépéshez is biztonsági kapun lehet csak átmenni. Két év múlva már parkolni se lehet a közelben enélkül. Ha legközelebb bevásárlóközpontban robbantanak, akkor majd oda is telepítenek kapukat s a többi... És bevallom, nem látom a megoldást. Egy jól szervezett, ötfős csoport bármikor lemattolhat egy kétmilliós várost.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!