
Az Európai Unió megalázza Törökországot és ellenségesen viselkedik vele, pedig segítenie kellene a puccskísérlet megrázkódtatásától szenvedő török népet – mondta a török külügyminiszter egy hétfői német lapinterjúban, amelyben ismét kilátásba helyezte a menekültválság közös kezeléséről között megállapodás felmondását.
2016. augusztus 15., 13:242016. augusztus 15., 13:24
2016. augusztus 15., 14:542016. augusztus 15., 14:54
Mevlüt Cavusoglu a Bild című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy nemigen volt még tagjelölt, amely annyira komoly erőfeszítéseket tett az uniós tagság megszerzéséért, mint Törökország, de az EU „egyes részei kizárólag fenyegetnek, sértegetnek, és totális blokád alá vesznek minket\".
„A Törökország-ellenességet mutatja a menekültválság kezeléséről szóló megállapodás is, amelynek értelmében októberben meg kell adni a török állampolgároknak az uniós vízummentességet, de amikor felhívom a figyelmet az érvényes szerződésekre, hirtelen mindenki ingerülten reagál\" – mondta a török diplomácia vezetője. A miniszter hozzátete: „az nem lehet, hogy mi mindent megteszünk, ami jó az EU-nak, és semmit sem kapunk cserébe\".
Arra a kérdésre, hogy ismét menekültek százezrei érkeznek-e Törökországból az EU-ba, ha októbertől nincs vízummentesség, kiemelte, hogy nem akar a „legrosszabb eshetőségről\" beszélni. „A megbeszélések az EU-val ugyan folytatódnak, de az világos, hogy vagy érvényesítjük az összes szerződést, vagy mind félretesszük őket\" – mondta Mevlüt Cavusoglu.
Hozzátette: Ankarában csalódottsággal tapasztalják, hogy bírálják őket azért, mert követelik azt a hárommilliárd eurós támogatást, amelyről megegyeztek az EU-val. „Ez a pénz nem nekünk jár, hanem a menekülteknek, ellátásukra Törökország már 25 milliárd dollárt költött, és több terhet vállalt, mint bármely más ország, az EU-tól viszont mindig csak azt hallani, hogy \"+mi vagyunk a főnökök+\" – hangoztatta a külügyminiszter.
„Ez így nem fog menni, ez a mentalitás helytelen\" – jelentette ki a török külügyminiszter. Aki a többi között kifogásolta, hogy „Európában úgy tesznek, mintha már be is vezettük volna a halálbüntetést\", és nem értik meg, hogy a török népet „traumatizálta\" a júliusi katonai hatalomátvételi kísérlet. „Az európaiak ezt nem értik meg, és megaláznak minket, ahelyett, hogy segítenének\" – mondta Mevlüt Cavusoglu.
Az EU-Törökország megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe, a tehermegosztás jegyében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.
A megállapodás a többi között arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét. Az Európai Bizottság augusztus 12-én frissített kimutatása szerint a megállapodás életbe lépése óta Görögországból Törökországba 468 embert szállítottak vissza, és uniós tagországok összesen 897 szíriai menekültet vettek át Törökországtól.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!