
Törökország nem kap vízummentességet, ha nem teljesíti a feltételeket – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Berlinben.
2016. május 12., 17:022016. május 12., 17:02
A luxemburgi illetőségű kereszténydemokrata politikus a WDR német regionális közszolgálati médiatársaság Europa Forum című rendezvényén hangsúlyozta, hogy nem aggódik a menekülthullám közös kezeléséről kötött megállapodás megbuktatására vonatkozó török utalások miatt. „Nem húzom össze magam, amikor Erdogan úr szólásra emelkedik\" – mondta, Recep Tayyip Erdogan török államfőre utalva.
A menekültügy reformjára tett bizottsági javaslatokról szólva aláhúzta, hogy szolidárisan részt kell vennie a terhek finanszírozásában mindazon tagállamoknak, amelyek elzárkóznak a menekültek befogadásától. Az EU „nem büfé, hogy mindenki kedvére válogasson, azt kell enni, ami azt asztalon van\" – mondta.
Eközben Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter csütörtökön Strasbourgban azt állította: Törökország teljesítette az uniós vízumliberalizációs akcióterv előírásait, a felek közti megállapodásban foglaltak tisztességtelen elhalasztása ezért elfogadhatatlan. Sajtótájékoztatóján a tárcavezető leszögezte, országa nem fogja módosítani a terrorizmus elleni harccal foglalkozó törvényét. Mint mondta, korábban nem volt róla szó, hogy Brüsszel a jogszabály megváltoztatásához kötné a vízummentesség megadását.
Bírálták az EP-ben a migránskvótabírságot
Európai parlamenti képviselők bírálták az uniós bizottság javaslatát, amely szerint a tagállamok elkerülhetik a menedékkérők befogadását, ha az azokat átvevő országoknak szolidaritási hozzájárulást fizetnek. A menekültekért nem lehet „váltságdíjat fizetni”. Nem lehet úgy kezelni őket, mint egy „zsák krumplit\" – hangsúlyozta a strasbourgi plenáris ülésen több EP-képviselő.
A dublini szabályozás reformterveiről szóló vita során többen leszögezték: a menekültügyi kérelmek elbírálásának helyét is szabályozó új dublini rendszer nem működőképes. Mint ismeretes, az Európai Bizottság tervezete alapján migránsonként 250 ezer euró büntetést kellene fizetnie annak az országnak, amely nem akarja befogadni a számára kitalált kvóta szerint leosztott bevándorlókat.
„Szeretnénk, ha folytatódna a folyamat, elfogadhatatlan lenne Törökország számára, ha tisztességtelenül elhalasztanák (a vízumliberalizációt)\" – közölte Bozkir, aki az előző napon Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével tárgyalt Strasbourgban.
A miniszter hangsúlyozta, a török hatóságok Recep Tayyip Erdogan elnök utasításainak megfelelően fognak eljárni. Az államfő a múlt héten kijelentette, nem fogják megváltoztatni az Unió által vitatott törvényt, ami pedig az uniós vízumkényszer eltörlésének egyik feltétele. Hozzátette: „sajnálom, de akkor külön utakon járunk, mi a mienkén, az EU is a sajátján”. Erdogan korábban arra figyelmeztette az Európai Uniót, hogy Ankara elállhat a migrációs megállapodásban foglaltak teljesítésétől, amennyiben Brüsszel „nem tartja be az ígéreteit\".
Az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodásban az EU vállalta, hogy felgyorsítja a vízummentesség megadásáról 2013 óta zajló tárgyalásokat.
Törökország eddig 67 feltételt teljesített a 72-ből. Az Európai Bizottság az előző héten javaslatot tett rá, hogy oldják fel a vízumkötelezettséget, ha a török fél teljesíti a vízumliberalizációs akcióterv előírásainak mindegyikét.
Sokan attól tartanak, hogy amennyiben az Európai Unió nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, a török államfő válaszlépésként megnyitja a határokat az EU-ba igyekvő menekültek előtt. Martin Schulz szerdán kijelentette, az Európai Parlament nem tárgyal a Törökországgal szembeni vízumkötelezettség megszüntetéséről, ha a török fél nem teljesíti a feltételeket.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!