Betartja a szavát? Trump többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vet a háborúnak Ukrajnában
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának egyik elképzelése az ukrajnai háború befejezésére az, hogy Kijev NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztják a folyamatos fegyverletételért cserébe – jelentette a Kyiv Independent a Wall Street Journal (WSJ) alapján három, Trumphoz közeli forrásra hivatkozva.
2024. november 08., 18:082024. november 08., 18:08
2024. november 08., 21:422024. november 08., 21:42
Trump, aki megnyerte az elnökválasztást, többször is azt mondta, hogy „24 órán belül” véget vet a háborúnak, és „kivonja” az Egyesült Államokat Ukrajnából.
Korábbi médiajelentések és Trump belső körének nyilatkozatai szerint ez
amit a WSJ forrásai is alátámasztanak.
Oroszország jelenleg az ukrán terület nagyjából 20 százalékát tartja megszállva délen és keleten, és folyamatosan folytatja az ukrán védők visszaszorítását, bár súlyos veszteségek árán.
Egyelőre nem világos, hogy ki felügyelné az 1300 kilométer hosszú demilitarizált övezetet, de egy meg nem nevezett Trump segítője azt mondta a WSJ-nek, hogy
Ez a javaslat csak egy a Trump csapatában keringő ötletek közül, és a megválasztott elnök hajlamos arra, hogy a helyszínen hozza meg a nagy politikai döntéseket – mondták a források.
Trump két tanácsadója, Keith Kellogg és Fred Fleitz nyugalmazott tábornok júniusban azt javasolta, hogy szüntessék be a katonai segélyeket Ukrajnának, ha az nem hajlandó béketárgyalásokat folytatni Oroszországgal.
Kellogg ugyanakkor azt mondta, hogy
Fleitz szerint Trump pozitívan reagált a tervre, de hozzátette: „Nem állítom, hogy egyetértett vele, vagy minden szavával egyetértett”. A terv azt is tartalmazta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását „hosszabb időre leveszik a napirendről, cserébe egy átfogó és ellenőrizhető, biztonsági garanciákat tartalmazó békemegállapodásért”.
Ukrajna 2022-ben nyújtotta be NATO-tagság iránti kérelmét, de nem kapott meghívást, és hűvös választ kapott többek között Joe Biden amerikai elnöktől, Olaf Scholz német kancellártól.
Kijev és Moszkva is azt mondta, hogy nem lehet 24 órán belül véget vetni a háborúnak, ahogyan azt Trump állítja. Ukrajna hajthatatlan volt abban, hogy nem ismeri el területeinek orosz megszállását, de elismerte, hogy egyes területeket esetleg diplomáciai eszközökkel kell felszabadítani.
Viszont Oroszország jelenleg a csatatéren fölényben van, így valószínűleg kevéssé érdekelt a rendezésre való törekvésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!