Betartja a szavát? Trump többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vet a háborúnak Ukrajnában
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának egyik elképzelése az ukrajnai háború befejezésére az, hogy Kijev NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztják a folyamatos fegyverletételért cserébe – jelentette a Kyiv Independent a Wall Street Journal (WSJ) alapján három, Trumphoz közeli forrásra hivatkozva.
2024. november 08., 18:082024. november 08., 18:08
2024. november 08., 21:422024. november 08., 21:42
Trump, aki megnyerte az elnökválasztást, többször is azt mondta, hogy „24 órán belül” véget vet a háborúnak, és „kivonja” az Egyesült Államokat Ukrajnából.
Korábbi médiajelentések és Trump belső körének nyilatkozatai szerint ez
amit a WSJ forrásai is alátámasztanak.
Oroszország jelenleg az ukrán terület nagyjából 20 százalékát tartja megszállva délen és keleten, és folyamatosan folytatja az ukrán védők visszaszorítását, bár súlyos veszteségek árán.
Egyelőre nem világos, hogy ki felügyelné az 1300 kilométer hosszú demilitarizált övezetet, de egy meg nem nevezett Trump segítője azt mondta a WSJ-nek, hogy
Ez a javaslat csak egy a Trump csapatában keringő ötletek közül, és a megválasztott elnök hajlamos arra, hogy a helyszínen hozza meg a nagy politikai döntéseket – mondták a források.
Trump két tanácsadója, Keith Kellogg és Fred Fleitz nyugalmazott tábornok júniusban azt javasolta, hogy szüntessék be a katonai segélyeket Ukrajnának, ha az nem hajlandó béketárgyalásokat folytatni Oroszországgal.
Kellogg ugyanakkor azt mondta, hogy
Fleitz szerint Trump pozitívan reagált a tervre, de hozzátette: „Nem állítom, hogy egyetértett vele, vagy minden szavával egyetértett”. A terv azt is tartalmazta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását „hosszabb időre leveszik a napirendről, cserébe egy átfogó és ellenőrizhető, biztonsági garanciákat tartalmazó békemegállapodásért”.
Ukrajna 2022-ben nyújtotta be NATO-tagság iránti kérelmét, de nem kapott meghívást, és hűvös választ kapott többek között Joe Biden amerikai elnöktől, Olaf Scholz német kancellártól.
Kijev és Moszkva is azt mondta, hogy nem lehet 24 órán belül véget vetni a háborúnak, ahogyan azt Trump állítja. Ukrajna hajthatatlan volt abban, hogy nem ismeri el területeinek orosz megszállását, de elismerte, hogy egyes területeket esetleg diplomáciai eszközökkel kell felszabadítani.
Viszont Oroszország jelenleg a csatatéren fölényben van, így valószínűleg kevéssé érdekelt a rendezésre való törekvésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!