
A hivatalától búcsúzó Joe Biden amerikai elnök kormánya utolsó napjaiban hozta meg a döntést, hogy visszavonja Kuba terrorizmust támogató államnak való minősítését
Fotó: Pixabay
Kuba kormánya kedden közölte, hogy 553 foglyot enged szabadon, miután a leköszönő amerikai kormány bejelentette, hogy leveszi a karibi országot a terrorizmust támogató államok listájáról.
2025. január 15., 11:192025. január 15., 11:19
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok döntése jó irányba tett lépés, de az intézkedések „megkésettek és korlátozottak”. „Kubát soha nem lett volna szabad felvenni a terrorizmus állami támogatóinak önkényes listájára” – hangsúlyozta Rodríguez az X közösségi üzenetküldő platformon.
„Ez egy önkényes és politikailag motivált megjelölés volt, amely nagyon súlyos hatással volt a kubai lakosságra, kárt okozott a gazdaságnak, hiányt okozott és ösztönözte az Egyesült Államokba irányuló migrációt” – fogalmazott a külügyminiszter.
A kubai külügyminisztérium közlése szerint a különböző bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítélt 553 fogoly tervezett szabadon bocsátását fokozatosan fogják végrehajtani.
Az egyelőre nem világos, hogy kiket szándékoznak elengedni. Az országban több száz embert zártak börtönbe békés tüntetéseken való részvétel miatt.
A hivatalától búcsúzó Joe Biden amerikai elnök kormánya utolsó napjaiban hozta meg a döntést, hogy visszavonja Kuba terrorizmust támogató államnak való minősítését.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem sokkal első elnöksége vége előtt, 2021-ben újra felvette Kubát a listára. Joe Biden döntését hétfői beiktatása után visszavonhatja.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!