
Theresa May eddigi belügyminiszter Nagy-Britannia új miniszterelnöke. Az 59 éves Mayt II. Erzsébet királynő bízta meg szerda este kormányalakítással, miután David Cameron, az eddigi miniszterelnök benyújtotta lemondását.
2016. július 14., 17:172016. július 14., 17:17
2016. július 14., 18:202016. július 14., 18:20
Theresa May a 90 esztendős uralkodó tizenharmadik miniszterelnöke – az első Sir Winston Churchill volt –, egyben ő Nagy-Britannia második női kormányfője a három éve elhunyt Margaret Thatcher után. Elődje, David Cameron június 24-én jelentette be, hogy lemond miniszterelnöki tisztségéről és a Konzervatív Párt vezetői posztjáról, mivel a brit EU-tagságról előző nap tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt. Cameron a bennmaradásért kampányolt, és a kormány hivatalos ajánlása is az volt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.
Theresa May a palotából már a miniszterelnöknek járó hivatali Jaguarral tért vissza a Downing Street-i miniszterelnöki rezidenciára, ahol közölte az összegyűlt több száz újságíróval, hogy elfogadta a királynő kormányalakítási megbízását. Miniszterelnökként tett első nyilatkozatában az Egyesült Királyság uniójának fenntartása mellett tett hitet. Kijelentette: nem mindenki tudja, de a kormánypártot teljes nevén Konzervatív és Unionista Pártnak hívják. „Az unionista szó az Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország közötti kincset érő köteléket jelenti\" – fogalmazott Theresa May.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nem sokkal korábban a BBC televíziónak kijelentette: Theresa Maynek arra van felhatalmazása, hogy Angliát és Walest kivezesse az Európai Unióból, mivel az Egyesült Királyság e nemzeteiben voksolt a többség a kilépésre. A skótok többsége azonban a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a bennmaradásra szavazott, így Skóciára nem vonatkozik May többször hangoztatott kijelentése, hogy a Brexit Brexitet jelent – tette hozzá. Sturgeon közölte, hogy a kialakult helyzetben a skót kormány „minden lehetőséget nyitva tart\".
Theresa May meg is alakította új kormányát. Az egyik legnagyobb meglepetés, hogy Boris Johnsont, London volt polgármesterét nevezte ki Nagy-Britannia külügyminiszterévé. Az eddigi külügyminiszter, Philip Hammond a pénzügyminiszteri tisztséget kapta, az eddigi pénzügyminiszter, George Osborne pedig távozik a kormányból. Johnson a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb politikusa, aki a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazás előtt a Brexit-tábor, vagyis a kilépést pártoló kampánycsoport frontembere volt.
Nem Johnson lesz azonban a brit EU-tagság megszüntetéséről Brüsszellel és az uniós társállamokkal folytatandó majdani tárgyalási folyamat egyszemélyi felelőse. Theresa May szerda este bejelentette, hogy kormányán belül külön Brexit-minisztérium jön létre, amelyet a Konzervatív Párt egyik veterán politikusa, David Davis vezet miniszteri rangban.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!