
Nehéz, de nem reménytelen helyzetben. Trump fölött nagyobb ellenőrzést gyakorolhat majd a Kongresszus a választások nyomán, de az elnöki vétó erős eszköz a kezében
Fotó: Fehér Ház
Jókora pofont jelent Donald Trump amerikai elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget. De választási kudarca ellenére az elnök is keresztbe tehet a Kongresszusnak, ugyanis az alkotmány értelmében bizonyos kérdésekben vétójoggal rendelkezik.
2026. november 04., 17:552026. november 04., 17:55
2026. november 04., 18:152026. november 04., 18:15
Ez egyértelműen a Trump politikájával szembeni lakossági ellenérzés megnyilvánulása. Ugyanakkor a mostani döntés nyomán felmerül a kérdés: mi következik, teljesen béna kacsa lesz az Egyesült Államok elnöke, vagy azért nem vehetik át teljesen az irányítást a demokraták az ország ügyei fölött a választás után?
Az ilyen helyzetek az amerikai alkotmányban rögzített fékek és ellensúlyok rendszerének eredményei, amelynek lényege, hogy az elnök és a törvényhozás között megoszlik a hatalom, és kölcsönösen ellenőrizhetik egymást.
Az amerikai alkotmány a II. cikkelyében egyértelműen megosztja a hatalmat az elnök, a képviselőház és a szenátus között.
Kérheti az egyes végrehajtó minisztériumok vezető tisztségviselőinek írásbeli véleményét bármely, a tisztükhöz tartozó feladatokkal kapcsolatos kérdésben, és jogosult halasztást és kegyelmet adni az Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekmények esetén, kivéve a vádemelés esetét.
Jogában áll a szenátus tanácsával és jóváhagyásával szerződéseket kötni, feltéve, hogy a jelen lévő szenátorok kétharmada egyetért ezzel; kinevezi – a szenátus tanácsával és jóváhagyásával – a nagyköveteket, az egyéb minisztereket és konzulokat, a Legfelsőbb Bíróság bíráit, valamint az Egyesült Államok minden egyéb tisztviselőjét, akiknek kinevezéséről ez a dokumentum másként nem rendelkezik, és amelyeket törvényben kell meghatározni: de
– áll az alaptörvényben.
Az elnök emellett jogosult betölteni az összes olyan üres álláshelyet, amely a szenátusi szünet alatt keletkezhet, olyan megbízások kiadásával, amelyek a következő ülésszak végén lejárnak.
„Időről időre tájékoztatja a Kongresszust az Unió helyzetéről, és megvizsgálásra javasolja azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek és célszerűnek tart; rendkívüli esetekben összehívhatja mindkét házat vagy bármelyiket, és amennyiben azok között nézeteltérés merül fel a halasztás időpontját illetően, elhalaszthatja azokat az általa megfelelőnek tartott időpontig; fogadja a nagyköveteket és más állami tisztségviselőket; gondoskodik a törvények hűséges végrehajtásáról, és kinevezi az Egyesült Államok összes tisztviselőjét” – fogalmaz az alkotmány.
Vagyis
Trump a hivatalba való visszatérése óta ki is használta a lehetőségeit, elnöki rendeletek révén vámokat vetett ki, fokozta a bevándorlás ellenőrzését, sőt a Kongresszus jóváhagyása nélkül háborút is indított Irán ellen.
Ugyanakkor az elnöknek a Kongresszus elé kell terjesztenie a törvényjavaslatait.
A demokrata vezetésű törvényhozás megakadályozhatja, hogy a kormányzat olyan célokra költsön, amelyekre a Kongresszus nem biztosított pénzt. Ez különösen fontos lehet Trump bevándorlási, védelmi és külpolitikai programjainak finanszírozásánál.
A demokraták emellett törvényjavaslatokat terjeszthetnek elő, amelyekkel korlátoznák az elnöki hatáskörök gyakorlását, vagy új ellenőrzési kötelezettségeket vezetnének be. A szenátus feletti ellenőrzés lehetővé tenné a demokraták számára, hogy megakadályozzák Trump jelöltjeinek kinevezését a bírói és a végrehajtó hatalomban, beleértve a Legfelsőbb Bíróságba történő bármely jelölést is.
Trump számára a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a demokraták vizsgálatokat indíthatnak, és adott esetben vádemelési eljárást is kezdeményezhetnek ellene. Az alkotmány II. cikke ugyanis kimondja, hogy az Egyesült Államok elnöke, alelnöke és minden polgári tisztviselője elmozdítható tisztségéből, ha árulás, vesztegetés vagy más súlyos bűncselekmény miatt vád alá helyezik és elítélik.
Eközben az elnök is keresztbe tehet a Kongresszusnak, ugyanis az alkotmány értelmében bizonyos kérdésekben vétójoggal rendelkezik. Trump ugyan arról beszélt, hogy hajlandó lesz együttműködni a demokratákkal, de aztán szerdán reggel egy
Ez a vétójog alapvetően a Kongresszus által elfogadott törvényjavaslatokra terjed ki. Az elnök ezzel megakadályozhatja, hogy egy törvény hatályba lépjen, de a vétójog nem korlátlan: a Kongresszus bizonyos feltételek mellett felülbírálhatja.
Az elnöki vétót az amerikai alkotmány I. cikkének 7. szakasza szabályozza. Ha az elnök nem ért egyet egy törvényjavaslattal, visszaküldheti azt a Kongresszusnak, megindokolva kifogásait, ezek után pedig

Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Létezik a „zsebvétó” (pocket veto) intézménye is: ha az elnök a Kongresszus ülésszakának lezárása előtti tíz napon belül kapja meg a törvényjavaslatot (a vasárnapokat nem számítva), és nem írja alá, a javaslat nem válik törvénnyé. Ezt a Kongresszus nem tudja felülbírálni.
Ugyanakkor
Egyébként mint kiderült, a Fehér Ház hónapok óta készül arra az eshetőségre, hogy a demokraták átvegyék a Kongresszus irányítását – írja a Reuters. Terveket készítettek arra, hogy Trump programját kizárólag a végrehajtói hatalom segítségével folytassák. Ugyanakkor felkészültek az adminisztrációja ellen indítandó esetleges vizsgálatokra is – nyilatkozta a Reutersnek egy Fehér Ház-tisztségviselő.
Az új Kongresszus 2027. január 3-án kezdi meg működését, addig a republikánusok megtartják az irányítást mindkét ház felett.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amelyet az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
szóljon hozzá!