2008. március 04., 00:002008. március 04., 00:00
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a külügyminisztériumba küldött levelében megírta, hogy helyettesével, Csorba Bélával a múlt héten olyan beszélgetést folytatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) két belgrádi képviselőjével, amely mélyen megdöbbentette őket. Hannelore Valier és Christina Davis ugyanis egybehangzóan s szokatlan szenvedélyességgel jelezte, hogy a Koszovó jövőjét meghatározó Ahtisaari-tervnek a szerb kisebbségre vonatkozó részei egyedi megoldások, nem képezhetnek hivatkozási alapot a vajdasági magyarok számára. A két magyar politikus azzal érvelt, hogy az EU – s benne Magyarország – által cselekvési programként elfogadott terv a kisebbségvédelmi ügyekben nemzetközi tényezők által egyeztetett, tehát széles körben alkalmazható s irányadó elveket rögzít. Szerbiában élő magyarokként ők indokoltnak tartják azt a követelésüket, hogy a koszovói parlament által meghozott, vagy még meghozandó kisebbségvédelmi törvényekben elfogadott intézmények megteremtésére Szerbiában is sor kerüljön. „Ahhoz, hogy továbbléphessünk, s itt a Vajdaságban tudjuk, hányadán állunk a koszovói kisebbségi megoldásokkal, Miniszter Asszonyt arra kérjük, segítsen nekünk. Az EU-tag Magyarország Külügyminisztériuma nyilatkozatban mondja ki, hogy kívánatosnak tartja az Ahtisaari-terv kisebbségvédelmi elveinek széles körű alkalmazását az EU-ban (Erdély miatt), s azon kívül is (a vajdasági magyarok miatt)!” – fogalmazott a két délvidéki magyar politikus.
Azt egyébként nem tudni, hogy a VMDP hány ember nevében beszél. Parlamenti képviselője nincs, viszont tagja a délvidék legerősebb magyar politikai erejének, a három párt alkotta Magyar Koalíciónak.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok