2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a parlament külügyi és határon túli bizottsága előtt azt mondta, „a vajdasági magyar nemzeti közösség akkor tud politikai irányban is továbblépni, (...) ha megfelelő támogatást kap Budapesttől”. Eljött az ideje annak, hogy a magyarországi pártok, a kormány, a diplomácia, az Európai Parlament tagjai képviseljék is – ha képviselhetőnek tartják – ezt a koncepciót – hangoztatta. Az ülésen a bizottság ugyan formálisan nem nyilvánította ki támogatását, ám a meghallgatást követően a távirati irodának Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére.
A vajdasági politikusok a tavaszi szerbiai parlamenti, regionális és önkormányzati választásokat magyar szempontból – Pál Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének szavaival – „viszonylag jónak, de nem a várakozásoknak megfelelőnek” értékelték. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint ebben szerepe lehetett annak, hogy a magyarok egy része, tartva a radikálisok megerősödésétől, inkább az Európa-párti demokratákra szavazott. Pásztor István az autonómiatörekvésekkel öszszefüggésben azt mondta, a „potenciális partnerkörrel” nem kíván az autonómiáról tárgyalni. Mint mondta, tárgyalni kíván azonban a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozataláról, a részarányos foglalkoztatásról, a garantált parlamenti helyekről és a multietnikus régió kérdéséről. Ne autonómiáról, hanem ezekről a kérdésekről tárgyaljunk, ez maga az autonómia. Így nagyobb esélyünk van, mintha koncepciót lobogtatunk a levegőben – fogalmazta meg saját álláspontját a politikus. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában, és így a kisebbségben élő magyarok ügye nem vált „néprajzi problémává”.
MTI
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.