2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a parlament külügyi és határon túli bizottsága előtt azt mondta, „a vajdasági magyar nemzeti közösség akkor tud politikai irányban is továbblépni, (...) ha megfelelő támogatást kap Budapesttől”. Eljött az ideje annak, hogy a magyarországi pártok, a kormány, a diplomácia, az Európai Parlament tagjai képviseljék is – ha képviselhetőnek tartják – ezt a koncepciót – hangoztatta. Az ülésen a bizottság ugyan formálisan nem nyilvánította ki támogatását, ám a meghallgatást követően a távirati irodának Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke és Szabó Vilmos szocialista alelnök is úgy nyilatkozott: nyitottak a vajdasági magyarok kérésére.
A vajdasági politikusok a tavaszi szerbiai parlamenti, regionális és önkormányzati választásokat magyar szempontból – Pál Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének szavaival – „viszonylag jónak, de nem a várakozásoknak megfelelőnek” értékelték. A vajdasági magyar koalíció 5–7 parlamenti helyre számított, de csak négyet sikerült megnyernie. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint ebben szerepe lehetett annak, hogy a magyarok egy része, tartva a radikálisok megerősödésétől, inkább az Európa-párti demokratákra szavazott. Pásztor István az autonómiatörekvésekkel öszszefüggésben azt mondta, a „potenciális partnerkörrel” nem kíván az autonómiáról tárgyalni. Mint mondta, tárgyalni kíván azonban a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozataláról, a részarányos foglalkoztatásról, a garantált parlamenti helyekről és a multietnikus régió kérdéséről. Ne autonómiáról, hanem ezekről a kérdésekről tárgyaljunk, ez maga az autonómia. Így nagyobb esélyünk van, mintha koncepciót lobogtatunk a levegőben – fogalmazta meg saját álláspontját a politikus. Németh Zsolt sikernek mondta, hogy a három párt összefogásával meg tudták őrizni a magyarság politikai képviseletét Szerbiában, és így a kisebbségben élő magyarok ügye nem vált „néprajzi problémává”.
MTI
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.