Talpra magyar „amerikaiul”

Az 1956-os magyar forradalom, majd 1989, a magyar szabadság kivívása az iraki és a világ valamennyi, szabadságra vágyó népe számára ihletet és reményt ad – jelentette ki George Bush csütörtökön az amerikai elnök budapesti látogatása záróaktusának számító, a Gellérthegyen, a Citadellán mondott beszédében. „Jó napot kívánok” – kezdte magyarul Bush, aki mintegy tízperces beszédében elsősorban az 1956-os magyar forradalmat méltatta. Az Egyesült Államok elnöke hangsúlyozta: miután Moszkva brutálisan leverte a magyar szabadságharcot, a menekülők közül sokan leltek menedékre az Egyesült Államokban. „Amerika mindig is örömmel gondol arra, hogy megnyitottuk kapuinkat a szabadságot keresők előtt – mondta George Bush. – 1989-ben egy új magyar nemzedék tért vissza az utcákra, hogy követelje szabadságát. Menedéket adtak a zsarnokságból menekülőknek, és a határok megnyitásával segítettek lebontani a vasfüggönyt.”

Áldozat és türelem Irakért
Az amerikai elnök szerint országa nagyra becsüli szövetségét Magyarország szabad népével. George Bush ezt követően kitért a magyar szerepvállalásra Koszovóban és Afganisztánban. „Irakban a magyar katonák létfontosságú szerepet játszottak, ma pedig segítenek a biztonsági erők képzésében” – jelentette ki Bush, majd hangsúlyozta, hogy az új iraki kormány sikere létfontosságú minden ember biztonsága szempontjából. Az iraki demokrácia elszánt ellenségeinek legyőzése áldozatot és türelmet igényel, olyat, amilyet a magyar nép mutatott 1956 után, fogalmazott George Bush. Beszéde végén az Egyesült Államok elnöke kijelentette: a szabadságot késleltetni lehet, de megtagadni nem. Petőfi Sándor Nemzeti dal című verséből idézett – „Rabok legyünk, vagy szabadok?” – majd hangsúlyozta, hogy a költő hajdan magyarokhoz intézett szavai ma már mindenkihez szólnak.

Hódolat 1956 emléke előtt
Az amerikai elnök budapesti programja a Sándor-palotában kezdődött, az őt szállító páncélozott limuzin 9.15-kor gördült be a budavári Szent György térre. A vendéglátó, Sólyom László köztársasági elnök a sajtó számára nyilvános néhány percben úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök látogatása személyes gesztus az 1956-os forradalom és szabadságharc iránt. A magyar államfő szólt arról az értékközösségről, a demokráciáról, a szabadságról, az emberi jogokról, amelyek a két nemzetet összekötik. Sólyom László kiemelte, hogy a megbeszélésen érinteni kívánja a jövő generációk iránti felelősséget, és kitér a vízumkényszer ügyére is. „Ezrek és ezrek üdvözletét hoztam magammal az Amerikai Egyesült Államokból, az amerikai magyarok üdvözletét Önök számára” – mondta az amerikai elnök, majd arról beszélt, hogy elsősorban azért látogatott Magyarországra, hogy megemlékezzen az 1956-os forradalomról, amelynek egyik legfontosabb vezérelve az emberek egyenlősége volt.

Vízumügy: nem Bush tehet róla
Az Országházban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök fogadta az amerikai elnököt. A találkozó végén a magyar kormányfő bejelentette: az Egyesült Államok visszajuttatja Magyarországnak a budapesti Táncsics Mihály utca 9. szám alatti kétszintes épületet, amelyet még háborús jóvátételként adott amerikai tulajdonba a magyar állam. A volt József-kaszárnya épületében raboskodott az 1848-as forradalom előtt Táncsics Mihály.
George Bush válaszában köszönetet mondott Magyarországnak az iraki és az afganisztáni szerepvállalásért. Bátor lépésnek nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc nem habozott felhozni tárgyalásukon a vízumproblémát, amelyet amerikai részről megértenek, de azt kérik, a magyarok is értsék meg, hogy az amerikai törvényeknek eleget kell tenni. Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország és az Egyesült Államok viszonyában a vízumügy a legnagyobb megoldatlan kérdés, de hozzátette: Bushnak szűk a mozgástere vízumügyben, hiszen a jelenlegi feltételek megváltozásához szenátusi döntésre lenne szükség.
A gyakorlatilag gesztusokra szorítkozó látogatás a gellérthegyi beszéddel ért véget, az amerikai elnök magyar idő szerint 18 órakor elrepült Budapestről, poggyászában egy méretre készített huszárcsizmával, amelyet Gyurcsány Ferenctől kapott ajándékba. „Én egy ugyancsak méretre készített futócipőt kaptam tőle Washingtonban” – indokolta internetes naplójában az ajándékválasztást a magyar miniszterelnök.

Hölgyprogram
Laura Bush, az amerikai elnök felesége csütörtökön reggel Sólyom Erzsébettel, a magyar köztársasági elnök feleségével teázott és beszélgetett a Sándor-palota kék szalonjában, majd a magyar miniszterelnök feleségével, Dobrev Klárával a mellrák elleni küzdelemről szóló beszélgetésen vett részt a Parlament épületében. Dobrev Klára elmondta: Magyarországon hat éve indult intenzív kampány a mellrák megelőzésére, s az akkor még első halálozási okként szereplő betegség mára a harmadik helyre csúszott vissza. A Harry Potter-regényekből vett példával illusztrálta a betegségről szóló nyílt beszéd fontosságát: a fő gonoszt, Voldemortot egyedül Harry Potter nevezi nevén, s ezáltal közelebb kerül ahhoz, hogy legyőzze. A First Ladynek megtetszett a hasonlat, olyannyira, hogy azt mondta: alkalomadtán esetleg használni is fogja. Hírösszefoglaló