Tadics marad az államfő

 A nagyvárosok lakossága, a nemzeti kisebbségek és a nagyobb autonómiára vágyó Vajdaság Tadics mellé állt, a Vajdaságban a szavazásra jogosultak több mint 70 százaléka ment el voksolni, s a zömében magyarok lakta területeken messze megelőzte ellenfelét, Szabadkán például a voksok több mint 90 százalékát szerezte meg. A választáson egyébként a szavazatra jogosultak 67,6 százaléka jelent meg, ami rekordnak számít a 2000. évi elnökválasztás óta.
Tomiszlav Nikolics, a széles körben nacionalistának mondott Szerbiai Radikális Párt (SRS) jelöltje vasárnap este beismerte vereségét. „Oroszországnak azt üzenem, hogy a jövőben is úgy kell támogatnia Szerbiát, mint eddig” – hangsúlyozta, felszólítva egyszersmind az Európai Uniót, hogy „hagyja abba Szerbia zsarolását és teljesíthetetlen feltételek megszabását”. Borisz Tadics jelenlegi elnök, a Demokrata Párt jelöltje pártjának székházában győzelmét bejelentve egyben gratulált ellenfelének az általa elért kiváló eredményhez. „Tárgyalni fogok Tomiszlav Nikoliccsal, mert az állampolgárok nagy számban támogatták az elképzeléseit. Fontos Szerbia egyesítése” – tette hozzá az újraválasztott elnök.
Tadics győzelmét több ezer lelkes híve ünnepelte Belgrád központjában. „Győzelem, győzelem!”, „Borisz az elnök!” – kiabálták a Demokrata Párt támogatói, de szép számmal akadtak köztük olyanok is, akik a Tadicsot cserbenhagyó Vojiszlav Kostunica miniszterelnököt szidalmazták. „Mentsd meg Szerbiát, és nyírd ki Kostunicát!” – biztatták a pártja belgrádi szervezetének székházából kilépő újraválasztott államfőt. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia üdvözölte Tadics újraválasztását. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyílt levélben gratulált neki. Kitért arra is, hogy az Unió teljes körű együttműködést vár el Szerbiától a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Brüsszelben, Berlinben, Banja Lukában, Bécsben, Prágában és Madridban szintén üdvözölték az elnök újraválasztását, az orosz parlament alsóházának megfigyelői viszont „külső befolyásra” panaszkodtak.
Tadics újraválasztása a vajdasági magyarok szempontjából is pozitív változásokat hozhat. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte: a szerb államfő megállapodott a délvidéki magyar politikai erőkkel arról, hogy a jövőben erőteljesebben fogja támogatni a magyarok törekvéseit. A három párt – a VMSZ-en kívül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) – alkotta Magyar Koalíció elnökjelöltje, aki a választás első fordulójában 93 ezer szavazatot szerzett, elmondta, hogy Tadics felvállalta a koalíció teljes, a magyarok helyzetének jobbítását és Szerbia európai integrációját szorgalmazó programját, kivéve a nemzeti elvű területi autonómia támogatását. Pásztor szerint Tadics győzelmében oroszlánrészük volt a vajdasági szavazóknak, s ezen belül a magyar választóknak, akik a Koalíció felhívására mögé álltak. A politikus azt várja, hogy a második mandátumát megkezdő államfő erőteljesebben fogja képviselni a kampányában vezérmotívumként szereplő európai irányultságot, nem lesz olyan engedékeny a nacionalisták és EU-ellenesek felé kacsingató koalíciós partnere, Vojiszlav Kostunica miniszterelnök iránt, mint eddig, s nem köt olyan kompromiszszumokat, amelyek megkérdőjelezik Szerbia európai orientáltságát. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke úgy fogalmazott, hogy Tadics a magyar, illetve a kisebbségi szavazatoknak köszönhetően győzött. A százezer magyar szavazó jelenléte döntő volt, ha ők otthon maradnak, akkor a szerb államfőt nem választják újra. Ágoston András, a VMDP elnöke hírlevelében úgy vélte, hogy tekintettel a nagy részvételi arányra, Szerbia régi-új elnöke politikailag megerősödve, igen nagy legitimitással képviselheti országában az európai utat.

Hírösszefoglaló

Koszovó: februári függetlenség?

Koszovó albán vezetői tegnap kijelentették, a dél-szerbiai tartomány még februárban kikiáltja függetlenségét. Fatmir Sejdiu elnök, Hasim Thaqi miniszterelnök és Jakup Krasniqi parlamenti elnök a Lulzim Basha albán külügyminiszterrel folytatott megbeszélés során nyilatkozott erről.
Közben az Európai Unió tagországainak kormányai megadták a Koszovóba indítandó rendészeti és igazságügyi EU-misszióra vonatkozó felhatalmazást, közölték tegnap Brüsszelben diplomáciai források. A jóváhagyás az értesülés szerint nem szól a misszió kezdetének dátumáról. Az 1800–
2000 fős misszió célja, hogy a jogállamiság medrében tartsa a koszovói politikai folyamatokat. A misszió tényleges elindítása újabb döntést igényel majd, amely megszülethet, akár a külügyminiszterek február 18-i brüsszeli találkozóján, akár bármilyen más időpontban.