Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Csehországban szükségállapot kihirdetését fogja javasolni a kormánynak Roman Prymula egészségügyi miniszter. A politikus hétfői nyilatkozata szerint ez az egyetlen módja annak, hogy megfékezzék az egyre terjedő koronavírus-járványt.
2020. szeptember 29., 00:332020. szeptember 29., 00:33
2020. szeptember 29., 00:412020. szeptember 29., 00:41
„Ezt mindenképpen meg kell tennünk. Anélkül nincs sok esélyünk. Úgy gondolom, hogy ezt már a kormány következő ülésén megteszem” – válaszolta Roman Prymula a Respekt.cz internetes hírportálnak hétfőn arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány erősödése miatt kérni fogja-e a szükségállapot kihirdetését. A cseh kormány március 12-én hirdette ki a szükségállapotot, amely több hosszabbítás után május 17-ig volt érvényben. A cseh kormány rendszeresen hétfőn ülésezik.
Babis szerint az egészségügyi miniszter kedd folyamán tájékoztatja érintett miniszterkollégáit elképzeléseiről és a részletekről. „Arra számítok, hogy szerdán rendkívüli kormányülés lesz, és foglalkozni fogunk a javaslattal” – szögezte le Andrej Babis. A jelenlegi szabályozás szerint a szükségállapotot a kormány hirdeti ki legfeljebb 30 napra, de haladéktalanul értesítenie kell döntéséről a képviselőházat, amely azt megerősíti, vagy hatályon kívül helyezi. Jan Hamácek belügyminiszter, az országos válságstáb elnöke is azt mondta a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában, hogy mérlegelni kellene valamiféle vészhelyzet kihirdetését, mert gondok adódhatnak a szükséges egészségügyi személyzet biztosításával.
Az egészségügyi miniszter már a múlt pénteken jelezte, hogy a héten az óvintézkedések további szigorításával kell számolni. Elsősorban a gyülekezés korlátozásáról van szó. Vasárnap egy másik nyilatkozatában azt mondta, hogy napokon belül legfeljebb 20 személyben korlátozzák a szabadidős tevékenységekben való részvételt. Részletek egyelőre nem ismeretesek. Csehországban szeptember folyamán gyorsan emelkedett a koronavírus-fertőzés miatt kórházi kezelést igénylő súlyos esetek száma. Sokan attól tartanak, hogy néhány héten belül esetleg hiány lehet a speciális, lélegeztetőgéppel ellátott kórházi ágyakból.
Az egészségügyi minisztérium honlapján hétfőn közölt legfrissebb kimutatások szerint jelenleg 820 személyt kezelnek a kórházakban, ami több mint négyszerese a hónap eleji számoknak. Az orvosok szerint 175 személy esete minősül súlyosnak, ők lélegeztetőgépre szorulnak. A koronavírus okozta halálesetek száma hétfőn 615-re emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!