Demilitarizált övezetté kellene nyilvánítani a Fekete-tengert – jelentette ki Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, aki szerint ez hozzájárulna az üzleti élet, az idegenforgalom és a kőolajipar fejlődéséhez a térségben.
2016. július 11., 16:092016. július 11., 16:09
2016. július 11., 18:232016. július 11., 18:23
A The Sofia Globe című portál beszámolója szerint a bolgár kormányfő a Nyugat és Oroszország között fennálló feszültség kapcsán arról beszélt: nem létezik jó konfliktus. „Ez mindig rossz. Jóval okosabb és értelmesebb emberek már évszázadokkal előttem megmondták, hogy jobb egy rossz béke, mint egy jó háború. Ebben a kérdésben egészen messzire mennék: a Fekete-tengert demilitarizált övezetté kellene nyilvánítani\" – szögezte le Boriszov. „Katonai erők, tengeralattjárók és hajók nélküli övezetté, ahol földgázt termelhetünk ki, ahol minden ország idegenforgalma működik, és ahol lehetővé válik az intenzívebb kereskedelem\" – tette hozzá a politikus.
Boriszov mindezt a hétvégén jelentette ki egy bulgáriai faluban tett látogatása során, miközben Roszen Plevenliev államfő Varsóban tartózkodott, a NATO csúcstalálkozóján, amelyen a katonai szövetség keleti szárnyának megerősítéséről született döntés. Bojko Boriszov azt is megjegyezte, hogy miután az EU az Oroszországgal szembeni szankciók folytatásáról döntött, ahhoz országa is csatlakozik, bár rengeteg pénzt veszít emiatt.
Mint ismeretes, a bolgár kormányfő ellenállása hiúsította meg Románia azon tervét, hogy a NATO keretében állandó hadiflottát hozzanak létre a Fekete-tengeren. Klaus Johannis államfő néhány héttel a varsói NATO-csúcs előtt Bulgáriába látogatott, ahol fölvetette a török és bolgár közreműködéssel létre hozandó flotta tervét, ám a kezdeti, pártoló nyilatkozatok ellenére egy nappal később Boriszov már azt mondta: Bulgária békés ország, és nem akarja, hogy a Fekete-tenger konfliktusövezetté változzon. A hétvégi NATO-csúcson elfogadott nyilatkozat értelmében a szövetség nem fogalmazott meg konkrétumokat a haditengerészeti együttműködés esetleges formáiról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!