
Fotó: Facebook/Dr. Robert Golob
A vasárnapi szlovéniai parlamenti választásokon leadott szavazatok csaknem 90 százalékos feldolgozottságánál vezet Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja – közölte a szlovén választási bizottság.
2022. április 25., 07:302022. április 25., 07:30
A részleges eredmények tükrében a Szabadság Mozgalomnak 40 mandátuma lesz az új összetételű nemzetgyűlésben. A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 29 mandátummal a második, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a harmadik, a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a negyedik, a Baloldal (Levica) pedig 4 mandátummal az ötödik helyen végzett.
A Szabadság Mozgalomnak, az SD-nek és a Baloldalnak összesen 51 mandátuma lenne a szlovén parlementben. Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel sem tud többséget alkotni.
Robert Golob szerint az általa újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom szabadságot hozhat Szlovéniának. A politikus a vasárnapi választások estéjén videólinken keresztül, otthonából tartotta meg győztes beszédét, mert koronavírustesztje pozitív lett, ezért már a kampányhajrában sem vett részt. Szavai szerint elérték céljukat a választások megnyerésével, amellyel szabadságot hozhatnak az országnak. Kiemelte a rekordmagas, 68 százalékos részvételi arányt.
Robert Golob szerint az általa újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom szabadságot hozhat Szlovéniának
Fotó: Facebook/Dr. Robert Golob
„Ez ad a mandátumunknak további súlyt” – mondta, hozzátéve: sok szlovén állampolgár bízik abban, hogy végigviszik megbízatásukat.
hiszen a korábbiaknál több képviselői mandátumot szerzett a nemzetgyűlésben. Bejelentette, hogy pártja kész lesz együttműködni, és minden jó javaslatot támogatni fog a parlamentben.
„Soha nem fogunk úgy viselkedni, mint az ellenzéki pártok többsége tette az elmúlt két évben” – fogalmazott.
Matej Tonin, az NSi elnöke elégedett a pártja által elért eredménnyel. Jelezte: ha az NSi ellenzéki szerepet kap az új összetételű parlamentben, akkor sem lép fel bomlasztóan. „Azért vagyunk itt, hogy Szlovéniában jobbá tegyük a holnapot” – mondta.
Tanja Fajon, az SD elnöke azt mondta: Szlovéniának szilárd és stabil kormányra van szüksége.
– húzta alá. Közben Luka Mesec, a Baloldal elnöke pártja gyenge szereplése miatt felajánlotta lemondását.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!