A magyar lépés után összeült a szlovák kormány és kidolgozta a szlovák állampolgársági törvény módosítását, amelyet azonnal a parlament elé terjesztett. A parlamentben gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál.
A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott. A törvénymódosítás – miután az államfő is aláírja – július 17-én lép életbe: 1992-ben még Csehszlovákia fennállása idején ezen a napon fogadta el a pozsonyi parlament a Szlovákia szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.
A módosítást a három koalíciós párt – Irány-Szociáldemokrácia (Smer), Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – és az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatta. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) megoldási javaslatát a törvényhozás elutasította. Az SDKU azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.
A parlamenti vita indulatos, és erősen magyarellenes élű volt.
A szlovák kormányfő szerint, ha az MKP képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell, hogy veszítsék parlamenti mandátumukat. „Lehetetlen, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában olyasvalaki üljön, aki a Magyar Köztársaságnak akar hűséget esküdni. Intenzív tárgyalásokat kell kezdeni, hogyan oldjuk meg ezt a problémát. Ha a szlovák képviselők magyar állampolgárságot kérnek, el kell hogy veszítsék mandátumukat. Más út sajnos nincsen” – jelentette ki Robert Fico.
Mikulás Dzurinda, az SDKU elnöke szerint a kormány törvénymódosítása kiűz szlovák állampolgárokat Szlovákiából, és egy különleges helyzetben lévő kisebbséget teremt. „A törvénnyel lehetővé tesszük egy specifikus kisebbség kialakulását. Tagjai nem Szlovákia, hanem a Magyar Köztársaság állampolgárai lesznek. Tartós lakhelyük vagy ingatlanaik a Szlovák Köztársaság területén lesznek” – mutatott rá a törvény alkalmazásának egyik lehetséges következményére Dzurinda. Kifejtette: ahogy emelkedni fog az új magyar állampolgárságú kisebbség tagjainak száma Szlovákiában, úgy fog csökkenni a szlovák állampolgárok száma. „Összhangban van-e a Szlovák Köztársaság nemzeti és állami érdekeivel ez a modell?” – tette fel a kérdést a volt miniszterelnök.
Az alkotmánybírósághoz fordul az MKP
A jelenlegi szlovák parlamentben is ülnek kettős állampolgárok – hívta fel a figyelmet Gál Gábor, a Híd képviselője. Példaként megemlítette, hogy Sergej Chelemendik orosz, míg Jozef Rydlo svájci állampolgársággal is rendelkezik. Mindketten az SNS képviselői. „És ők biztonsági kockázatot jelentenek?” – tette fel a kérdést Gál. Hangsúlyozta: a parlamentben politikai színjáték folyik, kisebbségi magyarként nem kíván sem a magyar, sem a szlovák nagypolitika túsza lenni.
Az MKP képviselői a szlovák parlament szerdai rendkívüli ülésén nem jelentek meg. Az MKP demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a törvény módosítását, és elutasítja azt - közölte a magyar párt azzal, hogy az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul szükség esetén.
A parlamenti döntés a „hisztérikus” szlovák reagálás következménye, s a szlovákiai magyarok megfélemlítését szolgálja - állítja a Híd nyilatkozatában. „Nem vitatjuk a Fidesz jó szándékát, ugyanakkor a rossz időzítéssel elsősorban a szlovákiai nacionalista pártokat hozta ismét játékhelyzetbe. Ez komoly veszélyt jelent a szlovákiai magyarság számára” – olvasható a dokumentumban.
A szlovák-magyar vitára szerdán Václav Klaus is reagált, aki hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán – közölte a cseh államfő honlapján.
„A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak, és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt” – áll a közleményben.
„Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll. Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk” – nyilatkozta Peter Brno, szlovák nagykövet.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.