Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A hegyvidéki területek és az azokkal szomszédos térségek ökoszisztémája nagyban összekapcsolódik, ezért Magyarország támogatja azt az elvet, amelynek értelmében a határon átívelő folyók szennyezése esetén a szennyezőknek kellene fizetniük – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este New Yorkban.
2022. szeptember 20., 12:122022. szeptember 20., 12:12
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a hegyvidékek fejlődésével foglalkozó értekezleten kijelentette, hogy ugyan hazánkban nincsenek nagyon magas hegyek, de az ország körül igen, ezért a kormány különösen fontosnak tartja a hegyvidéki és az azokkal szomszédos területek integrált kezelését.
Rámutatott, hogy a magyarországi folyók 95 százaléka más országban ered, ezért „hihetetlenül fontos lenne egy integrált nemzetközi terv vizeink kezelése és védelme érdekében”.
ráadásul fenntartható vízgazdálkodás nélkül a hegyvidéki területek fenntartható fejlődése is elképzelhetetlen.
– mondta a Sajó szennyezésére utalva. „Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni, akkor azoknak a közösségek kell megfizetniük a szennyezés árát, amelyek egyáltalán nem felelősek érte, ez pedig elfogadhatatlan” – szögezte le.
Szijjártó Péter fontosnak nevezte a hegyvidékek fejlődésével kapcsolatos kérdések napirenden tartását a nemzetközi politikában, ugyanis a szárazföld negyedét ilyen területek adják, itt a világnépesség mintegy 15 százaléka él, döntő többségben fejlődő országokban.
valamint az ott termő növények fontos élelmiszerforrást jelentenek, aminek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni a jelenlegi élelmezési válság közepette. Kitért az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra, a természeti katasztrófákra is, amelyek szavai szerint mindenkire felelősséget rónak a világon. Ezzel összefüggésben pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást.
A miniszter végezetül hangsúlyozta, hogy Magyarország aktív támogatója a 2030 Vízforrás Csoportnak (2030 Water Resources Group – WRG), hárommillió dollárral támogatta annak működését, továbbá felszólította az ENSZ-t, hogy kezelje kiemelt ügyként ezt a témát és hozzon létre különleges vízgazdálkodási jelentéstevői pozíciót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!