
Szijjártó Péter külügyminiszter garanciákat vár a magyar energiabiztonság szavatolására
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a hétfői, európai uniós tagországok külügyminisztereinek ülése előtt garanciákat kér az ukránoktól, vagy az Európai Uniótól arra, hogy a jövőben a magyar energiabiztonságot nem fogják fenyegetni. Szijjártó Péter erről a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt.
2025. január 26., 15:142025. január 26., 15:14
2025. január 26., 15:162025. január 26., 15:16
Hétfőn Brüsszelben üléseznek az európai uniós tagországok külügyminiszterei, az ő feladatuk dönteni arról, hogy meghosszabbítják-e az Oroszországgal szemben fennálló szankciós intézkedéseket – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Az elmúlt három évben ,,minden egyes nap ugyanaz volt az álláspontunk:
csak az európai emberek életszínvonalát csökkentik és az európai országoknak okoznak gazdasági veszteségeket – jelentette ki. Világossá vált, hogy ,,nekünk van igazunk” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt három évben nagyon sokat küzdöttek, hogy olyan szankciók ne lehessenek, amelyek a nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai érdekeinket súlyosan sértették volna. Ezért például soha nem tudtak a brüsszeliek az akaratuk ellenére sem szankciókat életbe léptetni például a földgázszállításban vagy a nukleáris ipari együttműködésben – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ezzel párhuzamosan
Az elmúlt időszakban részben korlátozták a Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajszállításokat, támadások történtek a Török Áramlat vezetékkel szemben, leállították a Közép-Európába irányuló földgáztranzitot Ukrajnán keresztül – sorolta.
Ez a két dolog a jövőben nem mehet együtt párhuzamosan: nem lehet egyszerre károkat okozni a magyar gazdaságnak és közben kockára tenni a magyar energiabiztonságot – hangsúlyozta. Ezért a holnapi, hétfői holnapi ülés előtt Magyarország világossá tette: garanciákra van szüksége vagy az ukránoktól vagy az Európai Uniótól arra, hogy a jövőben az energiabiztonságát nem fogják fenyegetni.
Szijjártó szerint ez egy abszurd helyzet: minket, egy európai uniós tagországot és még néhány közép-európai országot, szintén uniós tagországokat, az energiabiztonságunkat veszélyezteti egy olyan ország, amely tagjelölt, tehát tagja akar menni az Európai Uniónak. És eközben az Európai Bizottság minket próbál meggyőzni arról, hogy engedjük a szankciókat és hagyjuk azt, hogy az ukránok a ,,bolondját járassák velünk energiabiztonság szempontjából”. Ez nem fog menni a jövőben, ezt világossá tettük – jelentette ki.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon megjegyzésére, amely szerint ha ,,Orbán Viktor blokkolja a szankciókat, akkor egyértelműen kiderül, hogy Putyin csapatában játszik és nem a miénkben”, Szijjártó Péter azt mondta: az európai politikában van jó néhány olyan ,,Soros -bérenc”, aki el sem tudja képzelni, hogy vannak olyanok, akik a saját érdekeiket képviselik.
– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. A szomszédságban folyó háborúról ,,világos a véleményünk”, de ez nem a mi háborúnk és ezért nem vagyunk hajlandók ennek a háborúnak az árát fizetni – emelte ki. Hozzátette: nem vagyunk hajlandók tolerálni azt, hogy ezen háborúra hivatkozva egyesek a magyar emberek, Magyarország, a magyar gazdaság energiabiztonságát kockára akarják tenni és nem fogjuk hagyni, hogy a magyar emberekkel viseltessék ennek a háborúnak a terhét.
Szijjártó Péter közölte: az Európai Unió jelenlegi külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak is elmondta szombaton telefonon:
– hangsúlyozta.
A miniszter kitért arra is: Brüsszelben a demokrácia azt jelenti, hogy a brüsszeli tisztviselők, bürokraták vagy egyes nagy tagállamok úgy alakítják vagy úgy értelmezik a szabályokat, ,,ahogyan éppen ők azt akarják”. Szavai szerint a jogállamisági vizsgán ma Brüsszel, a brüsszeli bürokraták és egyes nagy tagállamok liberális vezetői ,,hatalmas elégtelen kapnának”.
Az európai szabályok világosan rendelkeznek arról, hogy egyhangúság kell szankciók ügyében, de már pedzegetik: ha nincs egyhangúság, majd másként értelmezik ezeket a bizonyos szabályokat. Azt a kérdést vetik fel, hogy ,,a jognak van ereje, vagy az erőnek van joga?” Azt mondják, ha nem megy egyhangúlag, majd ,,megerőszakolják” az európai jogállamisági kérdéseket, az európai demokráciát és majd többségi döntéshozatallal próbálnak megoldást keresni azokra a politikai külpolitikai kérdésekre, amelyeket egyébként csak egyhangúsággal lehet eldönteni.
Ez is mutatja, hogy mindazok a támadások Magyarországgal szemben, amelyek Brüsszelből a ,,jogállamiság álcájával érkeznek”, politikai támadások. Azért, mert a brüsszeli liberális mainstream, a Soros-központ nem hajlandó elviselni, hogy Magyarországon az emberek patrióta politikára adtak felhatalmazást a magyar kormánynak. Magyarországon már tizenöt éve mondhatja magát rendkívül szerencsésnek azért, hogy az országban olyan politikai stabilitás van, amellyel sikerült kivédeni az összes ilyen ,,rendkívül durva támadást” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A politikai indíttatású energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét és súlyos hatással vannak életszínvonalra is, ezért mielőbb újabb források és szállítási útvonalak bevonására lenne szükség – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Bukarestben.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!