2008. március 20., 00:002008. március 20., 00:00
A budapesti külügyminisztérium máris elõterjesztést tett Sólyom László köztársasági elnöknek a diplomáciai kapcsolatok felvételérõl, tervek szerint pedig az ENSZ koszovói missziója alatt már most is mûködõ pristinai képviselet alakul majd át magyar nagykövetséggé. „Magyarország azt akarta, hogy békességben érjenek véget a március 15-i ünnepségek a magyarok lakta határon túli területeken, ezért hozta meg most a döntést” – indokolta az elismerés idõzítését Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár, aki szerint a magyar diplomácia azon dolgozott, hogy Budapest Szerbia szomszédjaival együtt ismerje el Koszovót. Ennek jegyében született meg a tegnapi magyar–bolgár–horvát közös nyilatkozat, amely rögzíti, hogy a három ország fenn akarja tartani a jószomszédi viszonyt Szerbiával, és érdekelt abban, hogy az ország az európai úton maradjon. A magyarországi parlamenti pártok üdvözölték a kormány lépését, amelyet egyúttal arra kértek: határozottan lépjen fel a vajdasági magyar kisebbség jogainak védelmében, mivel megnõtt a veszélye annak, hogy a közösség szerbiai nacionalisták célpontjává válik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a délvidéki magyarság egyetlen tagjára nézve se legyen kedvezõtlen következménye; különben szerinte a szerbiai bûnüldözõ szervek felkészültek arra, hogy minden esetleges kilengést megakadályozzanak. Belgrád reakciója nem váratott sokáig magára: Szerbia tegnap este diplomáciai jegyzékben tiltakozott Koszovó elismerése miatt, és rosszallása jeléül hazahívta nagykövetét Budapestrõl és Zágrábból. „Ez a lépés kedvezõtlenül fog hatni a két ország közötti kapcsolatokra” – szögezte le közleményében budapesti szerb nagykövetség.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok