Fotó: UN Photo/Evan Schneider
Két év után a tagországok egy részének vezetői személyesen vesznek részt az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő idei ülésszakán, sűrű napirendjükön a világ számos elmélyülő válsága szerepel, köztük a változatlanul tomboló koronavírus-járvány és a bolygó felmelegedése.
2021. szeptember 21., 11:252021. szeptember 21., 11:25
2021. szeptember 21., 11:292021. szeptember 21., 11:29
A megoldásra váró sürgető ügyek közé tartozik a fokozódó amerikai-kínai feszültség, Afganisztán rendezetlen jövője a tálib hatalomátvétel után, valamint a Jemenben, Szíriában és az etiópiai Tigré tartományban elhúzódó konfliktus is.
Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyetlen vezető sem utazott a tanácskozásra, a felszólalásokat előre elkészített felvételeken közvetítették. Idén az ENSZ választást kínált a vezetőknek: vagy személyesen utaznak a közgyűlés 76. ülésszakának általános vitájára, vagy továbbra is online szólalnak fel. Több mint száz állam- vagy kormányfő döntött úgy, hogy személyesen jelenik meg.
Az egy hétig tartó tanácskozást António Guterres ENSZ-főtitkár nyitja meg.
– mondta Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. A hagyományok szerint az első felszólaló ország Brazília, amelynek az elnöke, Jair Bolsonaro nem kapott Covid-19 elleni védőoltást. Bolsonaro múlt csütörtökön ismételten kijelentette, hogy soha nem szándékozik beoltatni magát, arra hivatkozva, hogy már átesett a Covid-19-betegségen, és magas az antitestek mennyisége a vérében.
Az ENSZ-tanácskozások előtt kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen feltételekkel léphetnek be a vezetők az Egyesült Államokba, illetve a világszervezet székházába. Washington oltási igazolást, illetve friss negatív Covid-19-tesztet követel a beutazóktól, az ENSZ-székházba belépőknek pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy az elmúlt tíz napban nem volt pozitív koronavírustesztjük. A helyi idő szerint kedd délelőtt felszólalók közül
A közgyűlési vita megnyitása előtt Guterres arra figyelmeztetett, hogy a világ újabb és globálisan veszélyesebb hidegháborúba süllyedhet, ha az Egyesült Államok és Kína nem rendezi „teljességgel működésképtelen” kapcsolatát. A világszervezet főtitkára a hét végén az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban fejtette ki, hogy Washingtonnak és Pekingnek együtt kell működnie a klímaválság területén, és tárgyalnia kell kereskedelmi és technológiai kérdésekről. „Sajnos, ma azonban csak konfrontáció van az emberi jogok területén, illetve a főként a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos geostratégiai problémák miatt” – fogalmazott.
Biden beszédéről szólva a múlt héten Richard Gowan, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nem kormányzati agytröszt ENSZ-igazgatója kijelentette:
Előrejelzése szerint Biden „nem bírálja annyira nyíltan Kínát, mint az elődje, Trump tette, különösen 2019-ben és 2020-ban”, sokkal inkább „megpróbálja úgy beállítani Kínát, mint amely kétségbe vonja a kétpólusú világrendet, illetve olyan állam, amelyre nem szabad vezető szerepet bízni a nemzetközi rendszerben”.
A szeptember 27-ig tartó általános vitában felszólalók között van II. Abdullah jordániai uralkodó, a venezuelai elnök, valamint a japán, az indiai és a brit miniszterelnök, továbbá Izrael új kormányfője, Naftali Bennett és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Az előre felvett beszédeket tartók között lesz idén Egyiptom, Indonézia, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe elnöke. A tervek szerint Emmanuel Macron francia elnök kedden szólalt volna fel online, de a francia kormány közölte: helyette Jean-Yves Le Drian külügyminiszter tart előre felvett beszédet a tanácskozás utolsó napján.
és Washington legalább nyolc atommeghajtású tengeralattjárót szállít Canberrának, amely a Párizzsal kötött szerződést felmondta. Ausztrália korábban 66 milliárd dolláros szerződést írt alá Franciaországgal tizenkét hagyományos – dízel-elektromos meghajtású – tengeralattjáró szállításáról, amelyeknek az építése már megkezdődött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!