Fotó: UN Photo/Evan Schneider
Két év után a tagországok egy részének vezetői személyesen vesznek részt az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődő idei ülésszakán, sűrű napirendjükön a világ számos elmélyülő válsága szerepel, köztük a változatlanul tomboló koronavírus-járvány és a bolygó felmelegedése.
2021. szeptember 21., 11:252021. szeptember 21., 11:25
2021. szeptember 21., 11:292021. szeptember 21., 11:29
A megoldásra váró sürgető ügyek közé tartozik a fokozódó amerikai-kínai feszültség, Afganisztán rendezetlen jövője a tálib hatalomátvétel után, valamint a Jemenben, Szíriában és az etiópiai Tigré tartományban elhúzódó konfliktus is.
Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyetlen vezető sem utazott a tanácskozásra, a felszólalásokat előre elkészített felvételeken közvetítették. Idén az ENSZ választást kínált a vezetőknek: vagy személyesen utaznak a közgyűlés 76. ülésszakának általános vitájára, vagy továbbra is online szólalnak fel. Több mint száz állam- vagy kormányfő döntött úgy, hogy személyesen jelenik meg.
Az egy hétig tartó tanácskozást António Guterres ENSZ-főtitkár nyitja meg.
– mondta Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő. A hagyományok szerint az első felszólaló ország Brazília, amelynek az elnöke, Jair Bolsonaro nem kapott Covid-19 elleni védőoltást. Bolsonaro múlt csütörtökön ismételten kijelentette, hogy soha nem szándékozik beoltatni magát, arra hivatkozva, hogy már átesett a Covid-19-betegségen, és magas az antitestek mennyisége a vérében.
Az ENSZ-tanácskozások előtt kulcsfontosságú kérdés, hogy milyen feltételekkel léphetnek be a vezetők az Egyesült Államokba, illetve a világszervezet székházába. Washington oltási igazolást, illetve friss negatív Covid-19-tesztet követel a beutazóktól, az ENSZ-székházba belépőknek pedig arról kell nyilatkozniuk, hogy az elmúlt tíz napban nem volt pozitív koronavírustesztjük. A helyi idő szerint kedd délelőtt felszólalók közül
A közgyűlési vita megnyitása előtt Guterres arra figyelmeztetett, hogy a világ újabb és globálisan veszélyesebb hidegháborúba süllyedhet, ha az Egyesült Államok és Kína nem rendezi „teljességgel működésképtelen” kapcsolatát. A világszervezet főtitkára a hét végén az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban fejtette ki, hogy Washingtonnak és Pekingnek együtt kell működnie a klímaválság területén, és tárgyalnia kell kereskedelmi és technológiai kérdésekről. „Sajnos, ma azonban csak konfrontáció van az emberi jogok területén, illetve a főként a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos geostratégiai problémák miatt” – fogalmazott.
Biden beszédéről szólva a múlt héten Richard Gowan, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nem kormányzati agytröszt ENSZ-igazgatója kijelentette:
Előrejelzése szerint Biden „nem bírálja annyira nyíltan Kínát, mint az elődje, Trump tette, különösen 2019-ben és 2020-ban”, sokkal inkább „megpróbálja úgy beállítani Kínát, mint amely kétségbe vonja a kétpólusú világrendet, illetve olyan állam, amelyre nem szabad vezető szerepet bízni a nemzetközi rendszerben”.
A szeptember 27-ig tartó általános vitában felszólalók között van II. Abdullah jordániai uralkodó, a venezuelai elnök, valamint a japán, az indiai és a brit miniszterelnök, továbbá Izrael új kormányfője, Naftali Bennett és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Az előre felvett beszédeket tartók között lesz idén Egyiptom, Indonézia, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe elnöke. A tervek szerint Emmanuel Macron francia elnök kedden szólalt volna fel online, de a francia kormány közölte: helyette Jean-Yves Le Drian külügyminiszter tart előre felvett beszédet a tanácskozás utolsó napján.
és Washington legalább nyolc atommeghajtású tengeralattjárót szállít Canberrának, amely a Párizzsal kötött szerződést felmondta. Ausztrália korábban 66 milliárd dolláros szerződést írt alá Franciaországgal tizenkét hagyományos – dízel-elektromos meghajtású – tengeralattjáró szállításáról, amelyeknek az építése már megkezdődött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!