Sürgetik a kivonulást

A tettektől függ a NATO és Oroszország viszonyának alakulása – hangoztatta Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár tegnap Brüsszelben, a szövetség tagországainak külügyminiszteri szintű találkozóján. Scheffer szerint az Észak-atlanti szövetség és Moszkva kapcsolata nem folytatható úgy, mintha semmi nem történt volna.

A hat éve létrehozott állandó NATO–Oroszország Tanács struktúraként továbbra is létezik, a testület azonban mindaddig nem hívható össze, amíg Oroszország nem vonja ki csapatait Grúziából – szögezte le a főtitkár. A tagországok külügyminisztereinek találkozóját követően a holland politikus úgy vélte, hogy Moszkva egyelőre nem teljesíti a nemzetközi fegyverszüneti tervben szereplő kitételeket, pedig vállalta azt. A szövetség nem látja jelét az orosz kivonulásnak – hangoztatta.

De Hoop Scheffer bejelentette azt is, hogy a NATO a polgári védelem területén, például a keletkezett károk felmérésével is segíti Grúziát, továbbá az Ukrajnával létesített viszony mintájára NATO–Grúzia bizottság jön létre. A találkozó után kiadott közös közleményükben a miniszterek kifejezték aggodalmukat a jelenlegi helyzet miatt, ismét sürgették a grúziai területi egység és függetlenség tiszteletben tartását, minden katonai tevékenység mellőzését és a katonai visszavonulást a konfliktus előtti helyzetbe.

A NATO-tagállamok megerősítették az áprilisi kormányfői találkozón született döntéseket, köztük azt, hogy Grúzia egy napon a szövetség tagja lehet.

A nyilatkozatra reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap úgy fogalmazott: a grúziai válság kapcsán született NATO-álláspontnak „következményei lesznek” a szövetség és Moszkva kapcsolatára nézve, Oroszország pedig levonja „a szükséges következtetéseket”.

Közben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsa tegnap Bécsben úgy döntött, hogy a szervezet húsz katonai megfigyelőt küld Grúziába, a döntést pedig a moszkvai és a tbiliszi vezetés is jóváhagyta. Az EBESZ az egyetlen szervezet, amely nemzetközi megbízást kapott arra, hogy a kaukázusi térségben jelen legyen. A szervezet 1992-ben létesített grúziai missziója jelenleg hozzávetőleg 200 fős, a megfigyelők egy része – nyolc fegyvertelen katonai megfigyelő – a dél-oszét főváros, Chinvali körzetében látja el feladatát.

Eközben Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete tegnap kijelentette: megkezdődött az orosz csapatok kivonása Grúziából. Rogozin szerint „néhány napot még várni kell arra, hogy a hatpontos béketerv megvalósuljon”. Az orosz politikus-diplomata elmondta, „az orosz béketeremtők” továbbra is Dél-Oszétiában maradnak az Európai Unió nevében Nicolas Sarkozy francia elnök által előterjesztett hatpontos tűzszüneti terv értelmében. A tervezetet Tbiliszi és Moszkva is aláírta.

Eközben egy orosz parlamenti képviselő tegnap azt állította: a moszkvai vezetés közel áll ahhoz, hogy döntést hozzon Dél-Oszétia bekebelezéséről, az Oroszországi Föderációhoz csatolásáról. Vaszilij Lihacsov, a moszkvai felsőház külügyi bizottságának alelnöke szerint az említett döntés történelmi, valamint a régió biztonsága szempontjából és „természetesen nemzetközi jogi szempontból is” igazolható. „Abházia független állam akar lenni, Dél-Oszétia pedig be kíván lépni az Oroszországi Föderációba” – hangsúlyozta Lihacsov.

Hírösszefoglaló