
Ukrán katonák ledobják az orosz zászlókat a visszafoglalt Liman polgármesteri hivataláról
Fotó: Videófelvétel
A brit hírszerzés szerint az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedhettek Liman városánál, amelyet vasárnap teljesen visszafoglaltak az ukrán erők.
2022. október 02., 21:352022. október 02., 21:35
2022. október 02., 21:552022. október 02., 21:55
A kelet-donyecki régióban lévő várost korábban „rosszul felfegyverzett orosz egységek, valamint tartalékosok” védték – derül ki a brit védelmi minisztérium napi ukrajnai tájékoztatójából. Brit katonai szakértők szerint „számos katona életét vesztette” a visszavonulás során a városból kivezető egyetlen, még orosz ellenőrzés alatt álló úton. Az áldozatok, illetve a városban ejtett hadifoglyok pontos számáról azonban nincsenek információk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében jelentette be, hogy a Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól. „Délután fél egyre Limant teljesen megtisztították. Köszönet katonáinknak, harcosainknak” – idézte az MTI az államfőt. Az Ukrajinszka Pravda hírportál magyarázatképpen hozzátette, hogy Limant az orosz csapatok erődített állásként használták a közeli Szlovjanszk elleni támadásokra. Liman ukrán ellenőrzés alá kerülésével a luhanszki régió délnyugati szektorában lévő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják, ugyanis a Szvatove településről Kreminnába vezető utat is tűz alatt tarthatják innét – írta a portál.
„Láthattuk, hogy képesek voltak visszafoglalni egy újabb várost, Limant, és ez mutatja az ukránok eredményességét, azt, hogy merészségükkel, bátorságukkal, ügyességükkel és persze az Egyesült Államok és szövetségesei által biztosított korszerű fegyvereikkel képesek voltak visszaszorítani az orosz erőket” – mondta Stoltenberg az NBC amerikai hírtelevízió Meet the press című műsorában. A NATO főtitkára hangsúlyozta: a kijevi vezetés folyamatos támogatása a legjobb módja annak, hogy ellensúlyozzák Ukrajna részeinek Oroszország által bejelentett elcsatolását. Stoltenberg Ukrajna esetleges, gyorsított eljárásban való NATO csatlakozását firtató újságírói kérdésre azzal felelt, hogy minden ilyen döntést egyhangúlag kell meghoznia a harminc NATO-tagállamnak.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – arra mutattak rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek valószínűleg fontosabb, hogy a megszálló rezsim délen, a zaporizzsjai és a herszoni régiókban megmaradjon, mint az oroszok helyzetének erősítése a keleti Luhanszk megyében. „Ukrán és orosz források következetesen rámutatnak arra, hogy az orosz csapatok tovább erősítették az orosz pozíciókat Herszon és Zaporizzsja megyékben, annak ellenére, hogy a Harkiv-Izjum front a közelmúltban összeomlott, és az orosz erőket bekerítették Limanban. Azt a döntést, hogy nem erősítik meg Kupjanszkban vagy Limanban a sebezhető arcvonalakat, szinte bizonyosan Putyin, nem pedig a katonai parancsnokság hozta meg, és ez azt mutatja, hogy Putyin sokkal többet törődik a herszoni és a zaporizzsjai régiók stratégiailag fontos területeinek megtartásával, mint Luhanszk megyével” – írták az intézet elemzői.
Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajnában már több mint 60 ezer katonát veszített el, az elmúlt napban pedig mintegy ötszázat. Szombaton az ukrán erők az oroszok nyolc parancsnoki állását, tíz felszereléskoncentrációs területét, három lőszerraktárát és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerét találták el a jelentés szerint.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!