Strasbourgi biztatás

a román kormánynak is közvetíteni fogja, hogy sem a belső referendum, sem az autonómia nem veszélyezteti az ország integritását. Az EP elnöke szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös akciója viszont sokkal hatékonyabb lenne, ha a kormány támogatását élvezné. Hans-Gert Pöttering megítélésében az Európai Parlament akkor is jobban odafigyelne az erdélyi magyarság kérésére, ha az ország más régiói is jeleznék autonómia-igényüket.
Az erdélyi politikusok tájékoztatták Pötteringet a román csatlakozás óta eltelt fél év tapasztalatairól, s elmondták: nem kétséges, hogy a csatlakozás nyomán Románia bizonyos fokú, szerény előrehaladást ért el. Az is nyilvánvaló viszont, hogy önmagában a csatlakozás nem oldja meg a korrupció ügyét, a pártatlan igazságszolgáltatás terén lévő hiányosságokat, sem a kisebbségi kérdéseket. Felhívták Pöttering figyelmét olyan, az elmúlt két év Romániáról szóló országjelentéseiben már szereplő fontos kérdésekre, mint a kommunizmus alatt elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, a magyar felsőoktatás kérdése, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság, a szubszidiaritás és a kulturális autonómia ügye. Pöttering Tőkés László szerint ígéretet tett, hogy ezekben a kérdésekben továbbra is követni fogják a romániai helyzet alakulását.
A megbeszéléseken szóba került a romániai belpolitikai helyzet is, így a köztársasági elnök, Traian Băsescu elmozdítását célzó, ám kudarcot vallott népszavazás ügye. Tőkés szerint elmondták: bár Băsescu nézetei kisebbségi szempontból nem sokban különböznek a többi vezető román politikustól, de a korrupció elleni fellépésben, a kommunista bűnök leleplezésében, a szekusdossziék átadásában példás eredményt mutat fel. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a magyarságot az RMDSZ belerángatta ebbe az áldatlan népszavazási ügybe” – nyilatkozta az MTI-nek Tőkés. Szerinte Băsescu megerősítésével megszilárdult a romániai belpolitikai helyzet, s adva vannak az uniós reformok folytatásának feltételei.
Az EMNT és SZNT vezetői Michl Ebner dél-tiroli politikussal és Ignasi Guardans katalán képviselővel is találkoztak. Előbbi azt tanácsolta, hogy az autonómiareferendumba vonják be az egyházakat és a civil társadalmat, míg utóbbi konkrét modellel szolgált. Szerinte a spanyolországi regionalizációs politika Romániában is hatékony lehetne.
A tegnap folytatódó lobbizás során a háromfős küldöttség, többek között, Brian Crowley írországi politikussal, az EP Nemzetek Szövetsége nevű frakció vezetőjével találkozott. Az ír képviselő – aki a romániai kisebbségi helyzet egyik jó ismerője – támogatásáról biztosította a különböző autonómiaformákért harcoló erdélyi szövetségek vezetőit, de arra hívta fel a figyelmüket, hogy a saját nemzete küzdelme is harmincöt évig tartott. „Beszélgetéseink során beigazolódott, hogy helyesen léptünk, amikor megkezdtük az autonómiareferendumot. A legtöbb politikus, aki fogadott, arra biztatott, hogy ne hagyjuk abba, folytassuk, végül pedig Brüsszelben és Strasbourgban ismertessük az eredményeket” – foglalta össze lapunknak a tegnap este véget ért kétnapos tárgyalássorozat eredményeit Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.