Fotó: Facebook/NATO
A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy hétfői interjúban, elhatárolódva Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésétől.
2024. március 12., 08:002024. március 12., 08:00
„A NATO-nak nincsenek arra vonatkozó tervei, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, és sem a NATO, sem a NATO-tagállamok nem részesei a konfliktusnak” – mondta Stoltenberg a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
Kijelentette, hogy
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Macron hibát követett-e el, amikor „stratégiai bizonytalanságról” beszélt nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatban, Stoltenberg azzal felelelt: „úgy vélem, fontos, hogy konzultáljunk és egységesen közelítsünk ezekhez a kérdésekhez, mert ezek mindannyiunk számára jelentőséggel bírnak”.
Stoltenberg arról is szólt, hogy az Ukrajna szuverén és független államként való megőrzéséről szóló tárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Vlagyimir Putyin orosz elnökben tudatosul, hogy nem győzhet a harctéren.
„Amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk, akkor ennek módja a katonai támogatás nyújtása Ukrajnának” – fűzte hozzá.
Mint mondta, ami a tárgyalóasztalnál történik, az elválaszthatatlanul összefonódik a harctéri erőviszonyokkal.
Arra a kérdésre, hogy szavai értelmezhetők-e úgy, hogy nem jött el az ideje fehér zászlóról beszélni, úgy felelt: „Nincs itt az ideje az ukránok megadásáról beszélni”. „Ez tragédia lenne az ukránok számára” – tette hozzá.
Stoltenberg azt is leszögezte, hogy „ez veszélyes is lenne mindannyiunk számára”. „Mert akkor Moszkvában azt a tanulságot vonnák le, hogy ha katonai erőt alkalmaznak, emberek ezreit ölik meg, ha másik országot rohannak le, akkor megkapnak mindent, amit csak akarnak” – húzta alá a NATO főtitkára.
Mindeközben
„Franciaország irányvonala, mely azt célozza, hogy létrehozzon egy olyan koalíciót, amelynek országai készen állnak arra, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, nem más, mint a feszültség szítása” – mondta Peszkov. „Ez veszélyes, nagyon veszélyes irányvonal” – tette hozzá.
Azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint már vannak idegen katonák Ukrajnában, azt mondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok „már régóta rendelkeznek olyan információkkal”, hogy tényleg tartózkodnak Ukrajna területén olyanok, akik valamilyen formában „közvetlen kapcsolatban állnak a NATO-val”.
Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette: Oroszország kész a problémákat tárgyalások útján rendezni, és számára ez lenne az előnyben részesített út.
Rámutatott, hogy a „kijevi rezsim” ezt a lehetőséget kizárja, és azon európai országok támogatását élvezi, amelyek abban bíznak, hogy stratégiai vereségre tudják kényszeríteni Oroszországot. Ezt „eltévelyedésnek” és „súlyos hibának” minősítette.
A szóvivőt konkrétan arra kérték, hogy fejtse ki álláspontját Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint Trumpnak béketerve van Ukrajnával kapcsolatban, és az a szándéka, hogy a választások megnyerése esetén megvonja a Kijevnek szánt katonai finanszírozást.
„Igen, ezt láttuk. De nincs mit mondanunk, mert semmilyen részlet nem hangzott el. Nem világos, mi lehet ez a terv. Ezért nem lehet most bármi konkrétumot mondani” – jegyezte meg Peszkov.
Az orosz területek ellen megszaporodott ukrán dróncsapásokról szólva elismerte, hogy
Hozzátette, hogy az orosz légvédelem aktív, és a további részletek megválaszolását az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.
Azon sajtóértesülések ügyében, amelyek szerint leváltották az orosz haditengerészet főparancsnoki posztjáról Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, és a helyére ügyvezetőként Alekszandr Mojszejev tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát nevezték ki, annyit mondott, hogy erről nyílt parancs nem született, a titkos parancsokat pedig nem tudja kommentálni.
Közben hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közölte:
Mint azt bejegyzésében ismertette, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentést tett neki az új védelmi vonalak kialakításának üteméről.
„Nagyszabású feladat kialakítani a védelmet három vonalban kétezer kilométer hosszan” – tette hozzá. Ukrajnában tavaly novemberben létrehoztak egy hatóságok közötti munkacsoportot, hogy az erődítményeket, bunkereket, harckocsiakadályokat, aknamezőket is magukban foglaló védelmi vonalak kiépítésének kérdéseivel foglalkozzon. Smihal március 4-én közölte, hogy a testület minden nap dolgozik, és az év eleje óta 525 millió dollárt utaltak ki a szóban forgó célra.
„Ezt a friss információt adhatom önöknek: a helyzet sokat javult az utóbbi három hónaphoz képest” – fogalmazott. Elismerte, hogy a hadsereg nehézségekkel küzdött a tüzérségi lőszerek hiánya, a légiblokád, az orosz nagy hatótávolságú fegyverek, valamint a nagyon sűrű dróncsapások miatt, de azt mondta: sikerült az orosz előretörést megállítani, nagy veszteségeket okozva a támadónak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez akár egy héten belül is megváltozhat, ha az ukrán hadsereg nem kap elegendő támogatást. Mint mondta, országa több mint ezer kilométer védelmi vonalat épít ki az orosz erők megfékezésére.
Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére reagálva azt mondta: „amíg Ukrajna tartja magát, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”.
Bekérette az ukrán külügy a vatikáni nunciust Ferenc pápa tárgyalásokra való felhívása miatt
Az ukrán külügyminisztérium március 11-én beidézte Visvaldas Kulbokas ukrajnai apostoli nunciust Ferenc pápa közelmúltbeli felhívása miatt, amely szerint Kijev „ne szégyelljen tárgyalni” Moszkvával.
A svájci RSI műsorszolgáltatónak adott, részben szombaton nyilvánosságra hozott interjújában Ferenc pápa azt mondta, hogy Ukrajnának „bátorságot” kellene mutatnia ahhoz, hogy tárgyaljon a békéről Oroszországgal, és fel kellene emelnie a „fehér zászlót”.
„Visvaldas Kulbokast tájékoztatták arról, hogy Ukrajna csalódott a pápa szavai miatt” – áll a külügyminisztérium közleményében.
„A Szentszék vezetőjétől elvárható lenne, hogy jeleket küldjön a világ közösségének arról, hogy azonnal össze kell fogni, hogy a jó győzelmet arasson a rossz felett – tették hozzá”.
A külügyminisztérium szerint Ukrajna olyan ország, amely „úgy törekszik a békére, mint senki más”, de a békének „igazságosnak kell lennie, és az ENSZ Alapokmányának elvein kell alapulnia”.
Andrij Jurasz, Ukrajna vatikáni nagykövete hétfőn a Szvoboda rádiónak azt mondta, hogy a megjegyzések Ferenc pápa személyes nézeteit tükrözik, és „nem tükrözik a Vatikán álláspontját”.
Volodimir Zelenszkij elnök március 10-i esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát, hanem az ukrán katonai lelkészek bátorságát méltatta.
Oroszország „csak azért nem vonul tovább Európába, mert ukránok tartják vissza őket fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt” – mondta Zelenszkij.
Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették a szenátusi meghallgatáson
Az amerikai hírszerzés vezetői Ukrajna katonai támogatásának folytatását sürgették az amerikai Kongresszus felsőházában tartott hétfői meghallgatáson.
A világ erőegyensúlyában beállt változásokról a Szenátus által szervezett meghallgatáson Avril Haines, az amerikai hírszerző szervezeteket tömörítő Nemzeti Hírszerzés igazgatója arra sürgette a törvényhozást, hogy fogadja el Ukrajna katonai támogatásáról szóló jogszabályt.
Robert Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója úgy fogalmazott, hogy „óriási és történelmi hiba” lenne, ha a Kongresszus kudarcot vallana az ukrán segítség jóváhagyásában.
A Fehér Ház tavaly ősz óta próbálja elérni, hogy a Kongresszus egy úgynevezett nemzetbiztonsági törvény részeként fogadjon el mintegy 60 milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyből az Egyesült Államok folytathatja az ukrán hadsereg ellátását fegyverekkel.
A Szenátusban tartott meghallgatáson az illetékesek beszéltek arról, hogy Kína, Oroszország és néhány regionális hatalom, valamint nem állami szereplők kihívások elé állítják a régóta létező szabályok alapján működő nemzetközi rendet.
A hírszerzési vezetők arra is rámutattak, hogy Oroszország támogatást kap Kínától, annak révén, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan erősödnek. A katonai célokra is használható árucikkek kínai exportja a háromszorosára emelkedett.
Szintén hétfőn az amerikai sajtó a NATO hírszerzési adataira hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország a tüzérségi lőszerek gyártási kapacitását tekintve közel háromszorosával haladja meg az Egyesült Államok és Európa együttes termelési képességét.
Közben Ferenc pápának az ukrajnai háborúval kapcsolatban tett kijelentését, amelyben a katolikus egyházfő az ukrán vezetést béketárgyalások megkezdésére ösztönözte, Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő úgy kommentálta, hogy a Vatikán pontosította a kijelentést, az Egyesült Államok pedig kitart álláspontja mellett, miszerint saját jövőjét érintő kérdésekről Ukrajnának kell döntést hoznia.
Matthew Miller megismételte, hogy Washington támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát, az ország „békeformuláját”, valamint a háború „békés lezárását”, amihez azt látja szükségesnek, hogy Oroszország befejezze támadásait és felhagyjon területszerző szándékával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!