Stoltenberg: nem tervezzük NATO-csapatok Ukrajnába küldését – Kijevben berendelte a külügy a vatikáni nunciust

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Macron hibát követett-e el, amikor „stratégiai bizonytalanságról” beszélt nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatban, Stoltenberg azzal felelelt: „úgy vélem, fontos, hogy konzultáljunk és egységesen közelítsünk ezekhez a kérdésekhez, mert ezek mindannyiunk számára jelentőséggel bírnak”.

Stoltenberg arról is szólt, hogy az Ukrajna szuverén és független államként való megőrzéséről szóló tárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Vlagyimir Putyin orosz elnökben tudatosul, hogy nem győzhet a harctéren.

„Amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk, akkor ennek módja a katonai támogatás nyújtása Ukrajnának” – fűzte hozzá.

Mint mondta, ami a tárgyalóasztalnál történik, az elválaszthatatlanul összefonódik a harctéri erőviszonyokkal.

Arra a kérdésre, hogy szavai értelmezhetők-e úgy, hogy nem jött el az ideje fehér zászlóról beszélni, úgy felelt: „Nincs itt az ideje az ukránok megadásáról beszélni”. „Ez tragédia lenne az ukránok számára” – tette hozzá.

Stoltenberg azt is leszögezte, hogy „ez veszélyes is lenne mindannyiunk számára”. „Mert akkor Moszkvában azt a tanulságot vonnák le, hogy ha katonai erőt alkalmaznak, emberek ezreit ölik meg, ha másik országot rohannak le, akkor megkapnak mindent, amit csak akarnak” – húzta alá a NATO főtitkára.

Mindeközben

„Franciaország irányvonala, mely azt célozza, hogy létrehozzon egy olyan koalíciót, amelynek országai készen állnak arra, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, nem más, mint a feszültség szítása” – mondta Peszkov. „Ez veszélyes, nagyon veszélyes irányvonal” – tette hozzá.

Azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint már vannak idegen katonák Ukrajnában, azt mondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok „már régóta rendelkeznek olyan információkkal”, hogy tényleg tartózkodnak Ukrajna területén olyanok, akik valamilyen formában „közvetlen kapcsolatban állnak a NATO-val”.

Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette: Oroszország kész a problémákat tárgyalások útján rendezni, és számára ez lenne az előnyben részesített út.

Rámutatott, hogy a „kijevi rezsim” ezt a lehetőséget kizárja, és azon európai országok támogatását élvezi, amelyek abban bíznak, hogy stratégiai vereségre tudják kényszeríteni Oroszországot. Ezt „eltévelyedésnek” és „súlyos hibának” minősítette.

A szóvivőt konkrétan arra kérték, hogy fejtse ki álláspontját Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint Trumpnak béketerve van Ukrajnával kapcsolatban, és az a szándéka, hogy a választások megnyerése esetén megvonja a Kijevnek szánt katonai finanszírozást.

„Igen, ezt láttuk. De nincs mit mondanunk, mert semmilyen részlet nem hangzott el. Nem világos, mi lehet ez a terv. Ezért nem lehet most bármi konkrétumot mondani” – jegyezte meg Peszkov.

Az orosz területek ellen megszaporodott ukrán dróncsapásokról szólva elismerte, hogy

Hozzátette, hogy az orosz légvédelem aktív, és a további részletek megválaszolását az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.

Azon sajtóértesülések ügyében, amelyek szerint leváltották az orosz haditengerészet főparancsnoki posztjáról Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, és a helyére ügyvezetőként Alekszandr Mojszejev tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát nevezték ki, annyit mondott, hogy erről nyílt parancs nem született, a titkos parancsokat pedig nem tudja kommentálni.

Közben hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán közölte:

Mint azt bejegyzésében ismertette, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentést tett neki az új védelmi vonalak kialakításának üteméről.

„Nagyszabású feladat kialakítani a védelmet három vonalban kétezer kilométer hosszan” – tette hozzá. Ukrajnában tavaly novemberben létrehoztak egy hatóságok közötti munkacsoportot, hogy az erődítményeket, bunkereket, harckocsiakadályokat, aknamezőket is magukban foglaló védelmi vonalak kiépítésének kérdéseivel foglalkozzon. Smihal március 4-én közölte, hogy a testület minden nap dolgozik, és az év eleje óta 525 millió dollárt utaltak ki a szóban forgó célra.

„Ezt a friss információt adhatom önöknek: a helyzet sokat javult az utóbbi három hónaphoz képest” – fogalmazott. Elismerte, hogy a hadsereg nehézségekkel küzdött a tüzérségi lőszerek hiánya, a légiblokád, az orosz nagy hatótávolságú fegyverek, valamint a nagyon sűrű dróncsapások miatt, de azt mondta: sikerült az orosz előretörést megállítani, nagy veszteségeket okozva a támadónak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez akár egy héten belül is megváltozhat, ha az ukrán hadsereg nem kap elegendő támogatást. Mint mondta, országa több mint ezer kilométer védelmi vonalat épít ki az orosz erők megfékezésére.

Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére reagálva azt mondta: „amíg Ukrajna tartja magát, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”.