
Fotó: gov.ro
Ukrajna jelentős előrelépést ért el, de nem szabad alábecsülni Oroszországot, amelynek hadserege folytatja az ukrán városok, civilek és a kritikus infrastruktúra elleni rakétatámadásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti értekezletét lezáró sajtótájékoztatón.
2022. november 30., 16:172022. november 30., 16:17
Az észak-atlanti szövetség vezetőjének beszámolója szerint az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás továbbra is alapvető fontosságú, különösen a légvédelem terén. Elmondta: arról is döntés született Bukarestben, hogy a NATO üzemanyaggal és áramfejlesztőkkel is segíti a háború sújtotta országot.
Az Ukrajna NATO-csatlakozásának időpontjával kapcsolatos kérdésre válaszolva Jens Stoltenberg azt mondta: egyelőre az a legsürgősebb feladat, hogy „Ukrajna szuverén, demokratikus és független európai nemzetként győzedelmeskedjen” az Oroszország által elindított háborúban. „Ehhez a lehető legtöbb katonai, gazdasági, pénzügyi és humanitárius támogatást kell biztosítanunk, és most pontosan ezt tesszük” – fűzte hozzá.
Beszámolt arról is, hogy Finnország és Svédország csatlakozási folyamata a végéhez közeledik. „Eljött az ideje, hogy a szövetség teljes jogú tagjaiként üdvözöljük őket” – fogalmazott.

Tobias Billström svéd külügyminiszter kijelentette szerdán Bukarestben, hogy országa kész hozzájárulni Európa és a világ biztonságához, amikor teljes jogú tagja lesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg elmondta, hogy a NATO nem tekinti Pekinget ellenfélnek, és tárgyalni fog vele, ha a szövetség érdeke ezt megkívánja, de figyelmeztetett, hogy csökkenteni kell a Kínától való függőséget. Hozzátette, hogy Bukarestben a külügyminiszterek megvitatták Kína ambiciózus katonai fejlesztéseit, technológiai fejlődését, valamint növekvő hibrid és kibertevékenységét – írja az Agerpres.
„Az ukrajnai háború megmutatta, hogy mennyire veszélyes az orosz gáztól való függőségünk. Ennek arra kellene késztetnie bennünket, hogy vizsgáljuk felül a más önkényuralmi rendszerektől, köztük Kínától való függőségünket az ellátási láncok, a technológia vagy az infrastruktúra tekintetében. Természetesen továbbra is folytatjuk a kereskedelmet és a gazdasági tárgyalásokat Kínával, de tisztában kell lennünk a függőségünkkel. Csökkentenünk kell a sebezhetőségünket és fel kell mérnünk a kockázatokat” – fejtette ki a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg végül megköszönte Romániának, hogy „kiváló házigazdája” volt a külügyminiszterek értekezletének. „Ez Románia NATO iránti erős elkötelezettségét mutatja” – fogalmazott a NATO vezetője.
Olasz külügyminiszter: meg kell állítanunk az oroszokat a Nyugat-Balkánon
Európának meg kellene erősítenie jelenlétét a Nyugat-Balkánon, hogy korlátozza Oroszország befolyását - jelentette ki szerdán Bukarestben Antonio Tajani olasz külügyminiszter. A NATO-külügyminiszterek Bukarestben zajló értekezletének második napján Tajani kifejtette, a Nyugat-Balkán stabilitása nagyon fontos a béke megőrzése szempontjából. „Meg kell állítanunk az oroszokat a Nyugat-Balkánon, Európa fokozott jelenlétére van szükségünk” – fogalmazott.
„Meg kell védenünk az összes nyugat-balkáni és Ukrajnához közeli országot, mert ebben az időszakban nagy jelentősége van az együttműködésünknek, ami erős üzenet Oroszország felé” – mondta az olasz diplomácia vezetője annak kapcsán, hogy a bukaresti találkozó második napjára meghívták olyan NATO-partnerek külügyminisztereit is, mint Bosznia-Hercegovina, Grúzia és a Moldovai Köztársaság.
Bosznia-Hercegovina az 1990-es évek balkáni háborúja óta nem ment keresztül a mostanihoz hasonlóan súlyos politikai válságon; a boszniai szerbek ugyanis hallgatólagos orosz támogatással, hosszú ideje tartó elszakadási törekvéseik részeként szembefordultak az állami intézményekkel. A találkozón részt vevő Bisera Turković boszniai külügyminiszter szerdán aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban. Azt mondta, Bosznia-Hercegovina kormányában vannak, akik „Oroszország megbízottjai”. „Mélyen megosztott az országunk” – mondta a nyugat-balkáni állam külügyminisztere.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
szóljon hozzá!