Fotó: gov.ro
Ukrajna jelentős előrelépést ért el, de nem szabad alábecsülni Oroszországot, amelynek hadserege folytatja az ukrán városok, civilek és a kritikus infrastruktúra elleni rakétatámadásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti értekezletét lezáró sajtótájékoztatón.
2022. november 30., 16:172022. november 30., 16:17
Az észak-atlanti szövetség vezetőjének beszámolója szerint az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás továbbra is alapvető fontosságú, különösen a légvédelem terén. Elmondta: arról is döntés született Bukarestben, hogy a NATO üzemanyaggal és áramfejlesztőkkel is segíti a háború sújtotta országot.
Az Ukrajna NATO-csatlakozásának időpontjával kapcsolatos kérdésre válaszolva Jens Stoltenberg azt mondta: egyelőre az a legsürgősebb feladat, hogy „Ukrajna szuverén, demokratikus és független európai nemzetként győzedelmeskedjen” az Oroszország által elindított háborúban. „Ehhez a lehető legtöbb katonai, gazdasági, pénzügyi és humanitárius támogatást kell biztosítanunk, és most pontosan ezt tesszük” – fűzte hozzá.
Beszámolt arról is, hogy Finnország és Svédország csatlakozási folyamata a végéhez közeledik. „Eljött az ideje, hogy a szövetség teljes jogú tagjaiként üdvözöljük őket” – fogalmazott.
Tobias Billström svéd külügyminiszter kijelentette szerdán Bukarestben, hogy országa kész hozzájárulni Európa és a világ biztonságához, amikor teljes jogú tagja lesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg elmondta, hogy a NATO nem tekinti Pekinget ellenfélnek, és tárgyalni fog vele, ha a szövetség érdeke ezt megkívánja, de figyelmeztetett, hogy csökkenteni kell a Kínától való függőséget. Hozzátette, hogy Bukarestben a külügyminiszterek megvitatták Kína ambiciózus katonai fejlesztéseit, technológiai fejlődését, valamint növekvő hibrid és kibertevékenységét – írja az Agerpres.
„Az ukrajnai háború megmutatta, hogy mennyire veszélyes az orosz gáztól való függőségünk. Ennek arra kellene késztetnie bennünket, hogy vizsgáljuk felül a más önkényuralmi rendszerektől, köztük Kínától való függőségünket az ellátási láncok, a technológia vagy az infrastruktúra tekintetében. Természetesen továbbra is folytatjuk a kereskedelmet és a gazdasági tárgyalásokat Kínával, de tisztában kell lennünk a függőségünkkel. Csökkentenünk kell a sebezhetőségünket és fel kell mérnünk a kockázatokat” – fejtette ki a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg végül megköszönte Romániának, hogy „kiváló házigazdája” volt a külügyminiszterek értekezletének. „Ez Románia NATO iránti erős elkötelezettségét mutatja” – fogalmazott a NATO vezetője.
Olasz külügyminiszter: meg kell állítanunk az oroszokat a Nyugat-Balkánon
Európának meg kellene erősítenie jelenlétét a Nyugat-Balkánon, hogy korlátozza Oroszország befolyását - jelentette ki szerdán Bukarestben Antonio Tajani olasz külügyminiszter. A NATO-külügyminiszterek Bukarestben zajló értekezletének második napján Tajani kifejtette, a Nyugat-Balkán stabilitása nagyon fontos a béke megőrzése szempontjából. „Meg kell állítanunk az oroszokat a Nyugat-Balkánon, Európa fokozott jelenlétére van szükségünk” – fogalmazott.
„Meg kell védenünk az összes nyugat-balkáni és Ukrajnához közeli országot, mert ebben az időszakban nagy jelentősége van az együttműködésünknek, ami erős üzenet Oroszország felé” – mondta az olasz diplomácia vezetője annak kapcsán, hogy a bukaresti találkozó második napjára meghívták olyan NATO-partnerek külügyminisztereit is, mint Bosznia-Hercegovina, Grúzia és a Moldovai Köztársaság.
Bosznia-Hercegovina az 1990-es évek balkáni háborúja óta nem ment keresztül a mostanihoz hasonlóan súlyos politikai válságon; a boszniai szerbek ugyanis hallgatólagos orosz támogatással, hosszú ideje tartó elszakadási törekvéseik részeként szembefordultak az állami intézményekkel. A találkozón részt vevő Bisera Turković boszniai külügyminiszter szerdán aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban. Azt mondta, Bosznia-Hercegovina kormányában vannak, akik „Oroszország megbízottjai”. „Mélyen megosztott az országunk” – mondta a nyugat-balkáni állam külügyminisztere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mégis volt robbanószer azon a tengeri drónon, amelyet egy román F-16-os vadászgép csütörtökön semmisített meg a Fekete-tengeren, a Neptun Deep gázmező fúrótornya közelében.
A kormány csütörtöki ülésén módosította az Euro200 elnevezésű számítógép-vásárlási programról szóló 2004/269-es törvény végrehajtási szabályait.
Miközben a cernavodai atomerőművet a Duna alacsony vízállása miatt egy hete teljesen le kellett állítani, újabb erőmű esett ki a termelésből: a Turceni-i hőerőmű egyetlen működő blokkját az éjjel műszaki problémák miatt le kellett állítani.
Drónt semmisített meg egy román vadászgép a Fekete-tengeren – közölte csütörtökön kora délután Radu Miruţă védelmi miniszter.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön kiterjesztette az egy nappal korábban kiadott narancssárga jelzésű hőségriasztást, amely így nem 8, hanem 11 megyére érvényes a nap folyamán.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem szavaz bizalmat olyan kormánynak, amelynek szociáldemokrata párti (PSD) miniszterek is tagjai – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a PNL elnöke.
Ismét drón sértette meg Románia légterét, majd lezuhant és felrobbant.
A román vasúti hálózat több mint 70 százaléka elöregedett és felújításra szorul – derült ki abból az ötéves vasútfejlesztési stratégiából, amelyet szerdai rendkívüli fogadott el az ügyvivő kormány.
Egy rezidens orvos öngyilkosságot követett el szerdán a bukaresti egyetemi sürgősségi kórházban – közölte az egészségügyi intézmény.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kedden benyújtott egy törvényjavaslatot, amely elhalasztaná a középiskolai felvételi vizsga bevezetését és az országos képességfelmérő vizsga megváltoztatását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!