Fotó: Rompres
2008. május 12., 00:002008. május 12., 00:00
A szavazóhelyiségek helyi idõ szerint este nyolcig, lapzártánk utánig tartottak nyitva, és eredménybecsléseket sem tettek közzé, mivel Szerbiában nem készülnek a szavazóhelyiségbõl távozó választók megkérdezésén alapuló exit pollok. Az elsõ eredményekre így késõ estig kellett várni.
A választás tétje óriási: gyakorlatilag arról döntöttek a polgárok, hogy az Európai Unió felé kívánnak haladni, vagy a nacionalista kurzus, és ezzel Oroszország mellett kötelezik el magukat. Az elõzetes felmérések szerint a jelenlegi elnök, Borisz Tadics vezette demokratikus erõk és a szélsõségesen nacionalista, Európa-ellenes, Moszkva-barát erõk támogatottsága szinte teljes mértékben azonos, a Koszovó ügyében képviselt európai uniós álláspont – a tagállamok nagy része elismeri a tartomány függetlenségét – azonban utóbbiak malmára hajthatja a vizet. A választásra jogosultak száma 6 749 688, õk választhatták meg a 250 tagú szerb parlamentet, illetve a vajdaságiak a 120 tagú újvidéki törvényhozást is. Országos szinten 22 pártlista állt össze, amelyek közül 10 a nemzeti kisebbségeké. A jelöltek száma 3137, azaz minden parlamenti helyre több mint tizenketten pályáznak. Ahhoz, hogy egy szerb párt bejusson a parlamentbe, a szavazatok legalább öt százalékát el kell nyernie, míg ez az elõírás a nemzeti kisebbségek képviselõire nem vonatkozik. A számukra kialakított szabályozásnak köszönhetõen 50 százalék körüli részvétel esetén õk 13-14 ezer szavazattal szerezhetnek egy képviselõi helyet, míg a szerb pártoknak elõírt bekerülési küszöb ebben az esetben csaknem 170 ezer.
A 120 tagú vajdasági parlamentet két részletben választják meg. Felét arányos listás szavazással, a felét pedig – mert a tartományi alkotmány szerint minden közigazgatási egységnek rendelkeznie kell legalább egy küldöttel a parlamentben – két fordulóban, amelynél a másodikba az elsõben legtöbb szavazatot szerzett két jelölt kerül.
A néhai Jugoszlávia 18 évvel ezelõtti szétesése óta ez már a nyolcadik parlamenti választás Szerbiában, és a hatodik rendkívüli. Az eddigi parlamentek közül csak kettõ tudta kitölteni teljes, négyéves mandátumát, s a törvényhozások átlagosan csupán 2,2 évig voltak hivatalban. Az, amelyik helyett most újat választanak, alig több mint egy évet „élt”, mivel a múlt év februárjában alakult meg a január 21-i szavazást követõen. Hogy Szerbiában a jelenlegi voksolás után mikor tér vissza az állami élet a normális kerékvágásba, azt nehéz megítélni. A törvények értelmében ugyanis a központi választási bizottságnak négy napon belül, tehát május 15-én éjfélig kell végleges eredményt hirdetnie. Ezt követõen egy hónap áll rendelkezésre a képviselõi mandátumok érvényesítésére s a parlament megalakulására, majd további három hónap telhet el a kormány létrejöttéig. Ha az érintettek minden lehetõséget kihasználnak, Szerbiának legközelebb szeptember 15-én lesz cselekvõképes kormánya.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok