
Harmincmilliárd euróra teszi a migrációs válság európai uniós költségeit Soros György, az üzletember a források előteremtéséhez agrártámogatások és kohéziós pénzek csökkentését és összeurópai benzinadó kivetését is szükségesnek tarja.
2016. június 30., 16:092016. június 30., 16:09
2016. június 30., 20:132016. június 30., 20:13
„Az Európai Uniónak legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége a migrációs válság kezeléséhez, az elégtelen fellépés következményei azonban ennél is költségesebbek, a krízis ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent az európai integráció számára\" – figyelmeztetett a magyar származású amerikai üzletember csütörtökön Brüsszelben.
Az Európai Parlament költségvetési, külügyi, fejlesztési, valamint belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának közös meghallgatásán kiemelte: a közös menekültpolitika kialakításához jelenleg nincs meg a kellő bizalom az EU-ban, azt hosszú és fáradságos munkával újra kell építeni, ennek viszont a „pénzügyi források fájó hiányának\" kezelésével kell kezdődnie. Mint mondta, az uniós intézményeknek minden elérhető forrást meg kell mozgatniuk, az EU ugyanis nem élheti túl a válságot a jelenlegi költségvetéssel. Szerinte az erőfeszítések finanszírozására hosszú távon új adókat kell kivetni, rövid távon pedig a fel nem használt alapokat kellene alkalmazni.
A nagybefektető a menekültválság költségvetési hatásairól szóló ülésen megjegyezte, a közös agrárpolitika 38, a kohéziós támogatások pedig 32 százalékát teszik ki az EU összköltségvetésének, és szerinte ezeket jelentősen csökkenteni kellene. Úgy vélekedett, az uniós agrártámogatási rendszernek elhibázott az egész koncepciója, és a kohéziós politikának is megvannak a maga negatív hatásai. Az unió saját forrásainak létrehozása kapcsán Soros kijelentette, jónak tartja a páneurópai benzinadó ötletét, amelynek kivetésére a német pénzügyminiszter tett javaslatot a menekültválság megfelelő kezelése érdekében.
A milliárdos a hitelfelvételt is járható útnak tartja. „Mikor kellene bevetni az EU lehető legmagasabb szintű, „AAA\" adósbesorolását, ha nem akkor, amikor az EU-t halálos veszély fenyegeti?\" – idézte az MTI Soros Györgyöt, aki szerint Angela Merkel német kancellár erkölcsi bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor megnyitotta Németország határait a menekültek előtt, ez a döntés azonban sajnos nem volt kellőképpen átgondolt, nem számoltak azzal, hogy az ösztönző hatást gyakorol majd az illegális bevándorlásra.
Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító múlt csütörtöki népszavazás kapcsán a milliárdos arról számolt be, hogy az első reakciók után már nem tartja elkerülhetetlennek az EU szétesését. Mint mondta, „be kell látni a saját hibákat is, lehetőségként kell megragadni a Brexitet, amelynek nyomán újra ki kell találni az Európai Uniót\".
Soros javaslatait máris heves bírálatok érik. Lázár János, a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: az amerikai üzletember közvetlenül is a színpadra lépve, „magyarellenes\" javaslatokkal és uniós támogatások megvonásával akarja megvalósítani az „iparszerű\" bevándorlást. Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő úgy vélekedett, Soros Közép-Európa jövője szempontjából elképesztő változásokat sürget, javaslata véget vetne a régió felzárkóztatásának.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!