Fotó: Rotaractmun.org
Az ENSZ csütörtökön rekordösszegű felhívást tett közzé 2023-ra, tekintettel az ukrajnai konfliktus és az éghajlatváltozás hatásai, továbbá az afrikai éhínség veszélye miatt megugró humanitárius szükségletekre.
2022. december 01., 09:212022. december 01., 09:21
Az ENSZ humanitárius szervezeteinek jövőre 51,5 milliárd dollárra lesz szükségük, ami 25 százalékos növekedést jelent az ideihez képest. Ezek az alapok lehetővé tennék számukra, hogy fedezzék a 68 országban 230 millió, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő ember megsegítésére irányuló programjaikat.
Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője azt mondta, hogy jövőre valósítanák meg a valaha volt legnagyobb humanitárius programot.
Griffiths hangsúlyozta, hogy a humanitárius szükségletek, amelyek a Covid-19 világjárvány után tetőztek, sajnos azóta sem csökkentek.
Kifejtette, halálos aszályok és árvizek szedik áldozataikat Pakisztántól Afrika „szarváig”. Az ukrajnai háború Európa egy részét csatatérré változtatta. Világszerte több mint 100 millió ember kényszerül lakóhelye elhagyására. Mindez annak a pusztításnak a tetejébe történik, amelyet a világjárvány a világ legszegényebb emberei számára okozott – tette hozzá.
Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője néhány szükséget szenvedő országot is megnevezett, ezek Afganisztán, Etiópia, Haiti, Szomália és Dél-Szudán.
A közegészségügy is nyomás alatt áll világszerte, hiszen a Covid-19 és a majomhimlőfertőzés (mpox) továbbra is fennáll, az ebola Ugandában ismét felbukkant, és világszerte több kolerajárvány is kitört, többek között Szíriában és Haitin. Mindez az éghajlatváltozás hátterében zajlik, amely növeli a kockázatokat és a sebezhetőséget, különösen a szegény országokban. Az ENSZ szerint az évszázad végére a szélsőséges hőség annyi embert ölhet meg, mint a rák.
Griffith szólt arról, hogy az adományozók nagylelkűsége nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a szükségletek gyors növekedését. Reményét fejezte ki, hogy 2023 a szolidaritás éve lesz a 2022-es „szenvedés éve” után.
Majd Szíria, Jemen és Ukrajna következik, megelőzve Etiópiát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!