
Fotó: Rotaractmun.org
Az ENSZ csütörtökön rekordösszegű felhívást tett közzé 2023-ra, tekintettel az ukrajnai konfliktus és az éghajlatváltozás hatásai, továbbá az afrikai éhínség veszélye miatt megugró humanitárius szükségletekre.
2022. december 01., 09:212022. december 01., 09:21
Az ENSZ humanitárius szervezeteinek jövőre 51,5 milliárd dollárra lesz szükségük, ami 25 százalékos növekedést jelent az ideihez képest. Ezek az alapok lehetővé tennék számukra, hogy fedezzék a 68 országban 230 millió, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő ember megsegítésére irányuló programjaikat.
Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője azt mondta, hogy jövőre valósítanák meg a valaha volt legnagyobb humanitárius programot.
Griffiths hangsúlyozta, hogy a humanitárius szükségletek, amelyek a Covid-19 világjárvány után tetőztek, sajnos azóta sem csökkentek.
Kifejtette, halálos aszályok és árvizek szedik áldozataikat Pakisztántól Afrika „szarváig”. Az ukrajnai háború Európa egy részét csatatérré változtatta. Világszerte több mint 100 millió ember kényszerül lakóhelye elhagyására. Mindez annak a pusztításnak a tetejébe történik, amelyet a világjárvány a világ legszegényebb emberei számára okozott – tette hozzá.
Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője néhány szükséget szenvedő országot is megnevezett, ezek Afganisztán, Etiópia, Haiti, Szomália és Dél-Szudán.
A közegészségügy is nyomás alatt áll világszerte, hiszen a Covid-19 és a majomhimlőfertőzés (mpox) továbbra is fennáll, az ebola Ugandában ismét felbukkant, és világszerte több kolerajárvány is kitört, többek között Szíriában és Haitin. Mindez az éghajlatváltozás hátterében zajlik, amely növeli a kockázatokat és a sebezhetőséget, különösen a szegény országokban. Az ENSZ szerint az évszázad végére a szélsőséges hőség annyi embert ölhet meg, mint a rák.
Griffith szólt arról, hogy az adományozók nagylelkűsége nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a szükségletek gyors növekedését. Reményét fejezte ki, hogy 2023 a szolidaritás éve lesz a 2022-es „szenvedés éve” után.
Majd Szíria, Jemen és Ukrajna következik, megelőzve Etiópiát.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
szóljon hozzá!