
Biztos léptekkel Európában címmel jelent meg Sógor Csaba kiadványa a napokban. Az RMDSZ EP-képviselője amellett, hogy beszámol és értékeli az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkáját, foglalkozik az EU jövőjét érintő kérdésekkel, illetve átfogó tájékoztatást nyújt a fiataloknak szóló uniós lehetőségekről is. Alább a kiadvány tartalmából válogattunk, amely teljes terjedelmében elérhető az EP-képviselő Facebook-oldalán.
2018. szeptember 24., 09:172018. szeptember 24., 09:17
2018. szeptember 24., 09:192018. szeptember 24., 09:19
Sógor Csaba szerint több szempontból is fontosnak bizonyult, hogy létezik erdélyi magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP). Úgy véli: rendkívül sokat jelent az erdélyi magyar közösségnek is, hogy számos, a nemzeti kisebbségek rendezetlen helyzetével is foglalkozó jelentést sikerült elfogadtatni az utóbbi időszakban. Ugyanakkor az elmúlt évek során mind az Európai Parlament plénumában, mind pedig szakmai konferenciák és kulturális jellegű rendezvények szervezése által sikerült nemzetközi környezetben is elmondani: az erdélyi magyarság egyáltalán nem elégedett saját helyzetével, további lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy valóban modellértékűvé váljon a román kisebbségvédelem.
Még mindig rendkívül érzékeny és tudatosan került téma a nemzeti kisebbségek védelme Európában. Egészen 2016-ig csak kevés, kifejezetten a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést fogadott el az EP, miközben a bővítési folyamattal a nemzeti kisebbségekhez tartozók száma megnövekedett. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ebben a kérdésben a 2014-2019-es mandátum hozott előrelépést, hiszen az elmúlt időszakban több olyan jelentést is elfogadtak az EP-ben, amely határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Sógor Csaba úgy véli, mindez a több mint tíz éves parlamenti munka eredményeként értékelhető, hiszen ehhez szükség volt a kisebbségi kérdés napirenden tartására az EP-ben.
Az intézmény mindig a zászlóvivője volt az uniós szintű kisebbségvédelemnek, újra és újra felszólította a Bizottságot, hogy hozzon specifikus kisebbségvédelmi intézkedéseket - számol be Sógor Csaba. Véleménye szerint köszönhető mindez az Európai Néppárt (EPP) kiállásának is, hiszen ez a képviselőcsoport – amelyhez az RMDSZ is tartozik – a leginkább nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete ma nem kap kellő súlyt az európai politikában és az európai intézmények szintjén. Ennek egyik oka, hogy több nyugat-európai országban rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát, működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben területi vagy kulturális autonómiák különböző formáit biztosítják. Az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamokban ez viszont nem történt meg. Ennek eredménye feszültség és kölcsönös bizalmatlanság.
Sógor Csaba szerint a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés révén több, mint egymillió európai polgár jelezte, hogy rendezni kell ezt a kérdést Európában. Ez a kezdeményezés annak lehet nagyon jó eszköze, hogy elinduljon egy európai vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról.
Ezt a célt azonban úgy véli, akkor lehet elérni, ha továbbra is dolgoznak olyan képviselők az EP-ben, akik számára fontos a kisebbségvédelem témája.
Az erdélyi képviselő a kisebbségvédelmi munka mellett Erdély népszerűsítését is kiemelten fontosnak tartja. Mivel
Sógor Csaba szerint, ha ismernek bennünket, akkor sokkal jobban megértik sajátos helyzetünket és sokkal inkább támogatnak is, ezért fontos, hogy sikerült ugyancsak biztos léptekkel haladni ezen az úton is. Mint fogalmaz, az elmúlt években rengeteg olyan eseményt szerveztek Brüsszelben, amelyek után talán többeknek csillan fel a szeme, mikor a “Transylvania” vagy a “Szeklerland” kifejezést hallja. „Székely farsangot ültünk a Magyar Bálon, felterjesztésünkre Europa Nostra-díjat kapott Kallós Zoltán néprajzkutató, kiállítással idéztük fel Márton Áron katolikus püspök emlékét, konferenciát tartottunk a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán és az erdélyi vallásszabadságot kimondó 1568-as tordai országgyűlésről is, megkóstoltattuk hazai ízeinket és számtalan alkalommal büszkén mutattuk meg erdélyi, székelyföldi értékeinket, sajátos életformánkat, természeti és kulturális kincseinket” – emlékeztet néhány legutóbbi eseményre az erdélyi képviselő.
Az EU 2020-2027 közti időszakra tervezett költségvetése kapcsán még nem dőlt el a vita, ezért nekünk minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket – fogalmaz Sógor Csaba.
– fejti ki. Sógor Csaba szerint a kohéziós politika szabályait úgy kell alakítani, hogy azok minél nagyobb mértékben megfeleljenek az erdélyi és romániai fejlesztési kihívásoknak és szükségleteknek. Ez utóbbi célkitűzésnek az erdélyi magyar képviselő a Szociális Alapról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, illetve a Kohéziós Alapról szóló témák szakbizottsági felelőseként próbál eleget tenni az EP-ben.
A mi képviselőcsoportunk, az EPP célkitűzései szerint egy erősebb EU-ban, egy erősebb EU27-ben hiszünk, amely levonja a Brexit tanulságait: azt, hogy az Európai Uniónak meg kell hallania az európai polgárok véleményét, vagyis azokat a hangokat, amelyek elégedetlenek az intézményrendszer működésével – fejti ki az erdélyi képviselő.
Az erdélyi képviselőnek meggyőződése: mindig jobb részt venni a közös döntéshozatalban és megpróbálni alakítani a politikát, mint kívülről tudomásul venni a fontos döntések ránk vonatkozó következményeit!
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.
Románia támogatja az Európai Unió 20. szankciócsomagjának elfogadását Oroszország ellen, amely háborújában nemcsak hagyományos fegyvereket, hanem dezinformációs kampányokat is alkalmaz, amelyekkel megpróbálja gyengíteni az Uniót – jelentette ki Oana Țoiu.
Az elmúlt 24 órában 84 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nyilatkozatháborúba torkollt a romániai légitársaságok és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter között egy kisebb vasárnapi incidens, amelynek során egy Bukarestből Egyiptomba tartó repülőgépnek vissza kellett térnie a román fővárosba.