Biztos léptekkel Európában címmel jelent meg Sógor Csaba kiadványa a napokban. Az RMDSZ EP-képviselője amellett, hogy beszámol és értékeli az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkáját, foglalkozik az EU jövőjét érintő kérdésekkel, illetve átfogó tájékoztatást nyújt a fiataloknak szóló uniós lehetőségekről is. Alább a kiadvány tartalmából válogattunk, amely teljes terjedelmében elérhető az EP-képviselő Facebook-oldalán.
2018. szeptember 24., 09:172018. szeptember 24., 09:17
2018. szeptember 24., 09:192018. szeptember 24., 09:19
Sógor Csaba szerint több szempontból is fontosnak bizonyult, hogy létezik erdélyi magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP). Úgy véli: rendkívül sokat jelent az erdélyi magyar közösségnek is, hogy számos, a nemzeti kisebbségek rendezetlen helyzetével is foglalkozó jelentést sikerült elfogadtatni az utóbbi időszakban. Ugyanakkor az elmúlt évek során mind az Európai Parlament plénumában, mind pedig szakmai konferenciák és kulturális jellegű rendezvények szervezése által sikerült nemzetközi környezetben is elmondani: az erdélyi magyarság egyáltalán nem elégedett saját helyzetével, további lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy valóban modellértékűvé váljon a román kisebbségvédelem.
Még mindig rendkívül érzékeny és tudatosan került téma a nemzeti kisebbségek védelme Európában. Egészen 2016-ig csak kevés, kifejezetten a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést fogadott el az EP, miközben a bővítési folyamattal a nemzeti kisebbségekhez tartozók száma megnövekedett. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ebben a kérdésben a 2014-2019-es mandátum hozott előrelépést, hiszen az elmúlt időszakban több olyan jelentést is elfogadtak az EP-ben, amely határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Sógor Csaba úgy véli, mindez a több mint tíz éves parlamenti munka eredményeként értékelhető, hiszen ehhez szükség volt a kisebbségi kérdés napirenden tartására az EP-ben.
Az intézmény mindig a zászlóvivője volt az uniós szintű kisebbségvédelemnek, újra és újra felszólította a Bizottságot, hogy hozzon specifikus kisebbségvédelmi intézkedéseket - számol be Sógor Csaba. Véleménye szerint köszönhető mindez az Európai Néppárt (EPP) kiállásának is, hiszen ez a képviselőcsoport – amelyhez az RMDSZ is tartozik – a leginkább nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete ma nem kap kellő súlyt az európai politikában és az európai intézmények szintjén. Ennek egyik oka, hogy több nyugat-európai országban rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát, működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben területi vagy kulturális autonómiák különböző formáit biztosítják. Az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamokban ez viszont nem történt meg. Ennek eredménye feszültség és kölcsönös bizalmatlanság.
Sógor Csaba szerint a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés révén több, mint egymillió európai polgár jelezte, hogy rendezni kell ezt a kérdést Európában. Ez a kezdeményezés annak lehet nagyon jó eszköze, hogy elinduljon egy európai vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról.
Ezt a célt azonban úgy véli, akkor lehet elérni, ha továbbra is dolgoznak olyan képviselők az EP-ben, akik számára fontos a kisebbségvédelem témája.
Az erdélyi képviselő a kisebbségvédelmi munka mellett Erdély népszerűsítését is kiemelten fontosnak tartja. Mivel
Sógor Csaba szerint, ha ismernek bennünket, akkor sokkal jobban megértik sajátos helyzetünket és sokkal inkább támogatnak is, ezért fontos, hogy sikerült ugyancsak biztos léptekkel haladni ezen az úton is. Mint fogalmaz, az elmúlt években rengeteg olyan eseményt szerveztek Brüsszelben, amelyek után talán többeknek csillan fel a szeme, mikor a “Transylvania” vagy a “Szeklerland” kifejezést hallja. „Székely farsangot ültünk a Magyar Bálon, felterjesztésünkre Europa Nostra-díjat kapott Kallós Zoltán néprajzkutató, kiállítással idéztük fel Márton Áron katolikus püspök emlékét, konferenciát tartottunk a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán és az erdélyi vallásszabadságot kimondó 1568-as tordai országgyűlésről is, megkóstoltattuk hazai ízeinket és számtalan alkalommal büszkén mutattuk meg erdélyi, székelyföldi értékeinket, sajátos életformánkat, természeti és kulturális kincseinket” – emlékeztet néhány legutóbbi eseményre az erdélyi képviselő.
Az EU 2020-2027 közti időszakra tervezett költségvetése kapcsán még nem dőlt el a vita, ezért nekünk minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket – fogalmaz Sógor Csaba.
– fejti ki. Sógor Csaba szerint a kohéziós politika szabályait úgy kell alakítani, hogy azok minél nagyobb mértékben megfeleljenek az erdélyi és romániai fejlesztési kihívásoknak és szükségleteknek. Ez utóbbi célkitűzésnek az erdélyi magyar képviselő a Szociális Alapról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, illetve a Kohéziós Alapról szóló témák szakbizottsági felelőseként próbál eleget tenni az EP-ben.
A mi képviselőcsoportunk, az EPP célkitűzései szerint egy erősebb EU-ban, egy erősebb EU27-ben hiszünk, amely levonja a Brexit tanulságait: azt, hogy az Európai Uniónak meg kell hallania az európai polgárok véleményét, vagyis azokat a hangokat, amelyek elégedetlenek az intézményrendszer működésével – fejti ki az erdélyi képviselő.
Az erdélyi képviselőnek meggyőződése: mindig jobb részt venni a közös döntéshozatalban és megpróbálni alakítani a politikát, mint kívülről tudomásul venni a fontos döntések ránk vonatkozó következményeit!
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.