2007. június 25., 00:002007. június 25., 00:00
Utóbbinak köszönhetően a konferenciára lényegében csak szövegezési feladat vár, és így az új dokumentum még idén megszülethet, hogy aztán 2009-ben, a következő európai parlamenti választás előtt életbe lépjen. A kompromisszum létrejöttét sokáig a lengyel ellenkezés gátolta, mert Varsó szerint az új egyezménytervezet eredeti változata Németországot túlságosan nagy jogkörrel ruházta volna fel az Unió döntéshozatali rendszerét illetően, miközben a jelenlegi kedvező lengyel szavazati súlyt rontotta volna. A tagországok végül hozzájárultak, hogy az új szavazati rendszer teljes egészében csak tíz év múlva, 2017-ben lépjen életbe, emellett Varsó további engedményeket is kapott, például ígéretet arra, hogy energiaügyi válság idején a többi tagország „szolidáris” lesz vele, segítségére siet.
A megállapodást a lengyel-német vita lezárultát követően tovább hátráltatta, hogy több tagország túlzottnak tartotta azokat az engedményeket, amelyeket az utolsó szövegváltozat néhány más kétkedő államnak – elsősorban Nagy-Britanniának és Hollandiának – nyújtott. A tárgyalások során London sikerrel harcolt azért, hogy felmentést kapjon az EU alapjogi chartájának kötelező alkalmazása alól, Hollandia pedig a nemzeti parlamentek uniós szerepének növelését illetően ért el előrelépést. Mindketten egyebek között azzal érveltek, hogy kéréseik teljesítésével elkerülhetővé válik egy (újabb) népszavazás a leendő új szerződésről és egy esetleges újabb kudarc. Franciaország egyebek között az uniós belső piacon folyó verseny zavartalanságának kötelezettségét „hárította el” az egyeztetésen, lehetőséget nyerve esetleges állami védőintézkedések végrehajtására.
Az EU-nak szüksége van új alapszerződésre ahhoz, hogy sok tekintetben még mindössze hatországosra tervezett intézményrendszere ennek akár ötszörös taglétszámával is működőképes legyen, és készen álljon a jelenlegi 27 mellé további új tagok befogadására.
Az év második felében, portugál irányítással kidolgozandó dokumentum nyomán létrejön az Uniót külügyekben képviselő személy posztja is. Ez a tisztség jóval szélesebb körű lesz, mint a jelenlegi – Javier Solana által betöltött – főmegbízotti feladat.
Hírösszefoglaló
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.