2007. június 25., 00:002007. június 25., 00:00
Utóbbinak köszönhetően a konferenciára lényegében csak szövegezési feladat vár, és így az új dokumentum még idén megszülethet, hogy aztán 2009-ben, a következő európai parlamenti választás előtt életbe lépjen. A kompromisszum létrejöttét sokáig a lengyel ellenkezés gátolta, mert Varsó szerint az új egyezménytervezet eredeti változata Németországot túlságosan nagy jogkörrel ruházta volna fel az Unió döntéshozatali rendszerét illetően, miközben a jelenlegi kedvező lengyel szavazati súlyt rontotta volna. A tagországok végül hozzájárultak, hogy az új szavazati rendszer teljes egészében csak tíz év múlva, 2017-ben lépjen életbe, emellett Varsó további engedményeket is kapott, például ígéretet arra, hogy energiaügyi válság idején a többi tagország „szolidáris” lesz vele, segítségére siet.
A megállapodást a lengyel-német vita lezárultát követően tovább hátráltatta, hogy több tagország túlzottnak tartotta azokat az engedményeket, amelyeket az utolsó szövegváltozat néhány más kétkedő államnak – elsősorban Nagy-Britanniának és Hollandiának – nyújtott. A tárgyalások során London sikerrel harcolt azért, hogy felmentést kapjon az EU alapjogi chartájának kötelező alkalmazása alól, Hollandia pedig a nemzeti parlamentek uniós szerepének növelését illetően ért el előrelépést. Mindketten egyebek között azzal érveltek, hogy kéréseik teljesítésével elkerülhetővé válik egy (újabb) népszavazás a leendő új szerződésről és egy esetleges újabb kudarc. Franciaország egyebek között az uniós belső piacon folyó verseny zavartalanságának kötelezettségét „hárította el” az egyeztetésen, lehetőséget nyerve esetleges állami védőintézkedések végrehajtására.
Az EU-nak szüksége van új alapszerződésre ahhoz, hogy sok tekintetben még mindössze hatországosra tervezett intézményrendszere ennek akár ötszörös taglétszámával is működőképes legyen, és készen álljon a jelenlegi 27 mellé további új tagok befogadására.
Az év második felében, portugál irányítással kidolgozandó dokumentum nyomán létrejön az Uniót külügyekben képviselő személy posztja is. Ez a tisztség jóval szélesebb körű lesz, mint a jelenlegi – Javier Solana által betöltött – főmegbízotti feladat.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok