Semjén Zsolt: a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát, amely sikertörténetté vált

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn. Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat.

A kormány az előbbi felé „tolta el a támogatásokat” – mutatott rá, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézményekről a Máért dönt. Jelezte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat több mint tízszeresére bővítették.

Jóval több mint 1,1 millióan éltek a lehetőséggel, és így megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése – közölte Semjén Zsolt. Kitért a külhoni magyarság gazdasági támogatására is, aláhúzva, hogy „óriási összegek” jutottak minden nemzetrészhez.

Ez gazdaságpolitikailag is fontos, például a Vajdaságban egy forintnyi befektetés újabb egy forint növekedést generált, a magyar gazdaságban pedig ötvenfilléres bővülést hozott minden befektetett forint – tette hozzá.

Végül a külhoni magyar pártok támogatását emelte ki. Magyarország soha nem fogja elengedni az etnikai magyar pártok kezét – jelentette ki, hozzátéve: a legszorosabb nemzeti érdek, hogy az önkormányzatokban, parlamentekben jelen legyenek a magyar pártok, és lehetőség szerint kormányzati szerepet töltsenek be.

hangsúlyozva: a határon túli nemzetrészek saját feladata autonómiakoncepciójuk kidolgozása, és ehhez minden jogi, diplomáciai és egyéb segítséget megadnak. Soha nem kért Magyarország olyat külhoni nemzetrészei számára, ami extrémitás lenne, és amire ne lenne számos példa az Európai Unióban – jegyezte meg.

Összegzése szerint, ha van sikerterület, akkor a nemzetpolitika az volt az elmúlt 12 évben. Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt azt mondta, a háború mindent átírt Kárpátalján, a lakosság alapvetően megváltozott, annyian érkeztek Kelet-Ukrajnából mint a régió lakossága, és a magyarok jelentős része, legalább százezer ember eljött.

Az, hogy a magyar fiatalok nem golyófogók ebben a háborúban, annak köszönhető, hogy van magyar állampolgárságuk – jegyezte meg. Közölte: reálisan azzal kell számolni, hogy a magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mint előtte.

Nem kétséges, hogy súlyos jogsérelem érte a kárpátaljai magyarságot, ezért Magyarország blokkolta bizonyos NATO-rendezvényeken az ukrán jelenlétet – mondta Semjén Zsolt. Most ugyanakkor nem aktuális a jogos nemzetiségi sérelmek előhozatala, az a helyes, ha a karitatív tevékenységre helyezik a hangsúlyt, és segítik a közel 700 ezer Ukrajnából menekülőt.

Mindenkit, aki menekül a háború elől, befogadják, és felső korlát nélkül fogadják a háborúban sebesült ukrán katonákat is gyógykezelésre – jelezte. A koronavírus-járvány abban az értelemben, ami a mindennapi életet érinti, véget ért, újraindulhatnak a felfüggesztetett külhoni programok is – tette hozzá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszönetet mondott a határon túli magyaroknak, hogy részt vettek az április 3-i választásokon. Több mint 318 ezren döntöttek úgy, hogy visszaküldik a levélszavazatokat, ez újabb rekord 2014-hez illetve 2018-hoz képest, és arra szavaztak, hogy a nemzeti kormány folytassa a tevékenységét és Orbán Viktor vezesse az országot és a nemzetet – mondta.

 – tette hozzá. A most megjelent kiadvány 12 évet ölel fel, ötezer példányban készült, és kétezer példányt már Kárpát-medence-szerte szétküldtek. Amit a magyar nemzetpolitika elért, az világszerte is egyedülálló – közölte az államtitkár.