2011. március 17., 09:332011. március 17., 09:33
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: az új alkotmány kimondja egyrészt, hogy egységes magyar nemzet van, illetve a korábbi alkotmány azon nagyon gyenge passzusát, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, úgy változtatják meg, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért. Ugyanakkor a határon túli magyarság számára az igazi garanciát az állampolgárság mellett a szavazati jog jelenti. Ettől kezdve bármilyen színezetű kormány van, gesztusokat kell tennie a határon túli magyarok számára, hiszen a szavazataival számolni kell – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Semjén kiemelte: ez a március 15-e úgy fog bevonulni a magyar történelembe, mint annak a kezdete, amikor nemzettársaink polgártársaink is lesznek. Hozzátette: az állampolgársági eskü a nemzet közjogi egyesítését jelenti. A kora ősszel megalkotandó választójogi szabályozás után következő lépésként az útlevelek kiadását említette, illetve az „egyetemes magyar életbe való” integrálást. Ezért indul el a tervek szerint szintén kora ősszel az összmagyar regiszter, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyar rendszeres kapcsolatot tartson Magyarországgal.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) változtatnia kell a magyarországi pártokkal szemben alkalmazott egyenlő távolságtartás elvén a jobb együttműködés érdekében – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A magyar politikussal a Hargita Népe című csíkszeredai napilap közölt interjút tegnap. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ új elnöke, Kelemen Hunor megígérte, rendezi a Fidesz és a romániai magyar szervezet kapcsolatát, Semjén kijelentette: az új kezdet mindenkinek adott. „Mi mindenkivel nagyon szívesen együttműködünk annak érdekében, hogy a magyarság érdekei minél jobban képviselve legyenek” – mondta.
Ugyanakkor hozzátette – és hangsúlyozta, hogy a KDNP elnökeként mondja ezt –, az RMDSZ által vallott egyenlő távolságtartás elvével nem értenek egyet. Rámutatott: a Fidesz és a KDNP az Európai Néppárt tagja, Romániából pedig ennek a politikai családnak az RMDSZ, Tőkés László és a Demokrata-Liberális Párt a tagjai. „Ha egy pártcsalád tagjai vagyunk, akkor miért tartana az RMDSZ tőlünk is és a szocialistáktól is egyenlő távolságot? Ezen az elven változtatni kell egy jobb együttműködés érdekében” – mondta Semjén Zsolt.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!