Semjén: egy nemzet, egy választójog

 A politikus rámutatott: ezzel a ponttal az alkotmány minden határon túli magyart beemel a magyar nemzetbe, átlépve ezáltal egyféleképpen a történelem viharait is. A határon túli magyarságra vonatkozóan ez az alaptörvény kimondja, hogy a régi alkotmányokkal ellentétben Magyarország nem csupán felelősséget érez, de felelősséget visel az anyaországon kívül élő magyarokért. Ez a cikkely magában foglalja a határon túli magyarok szavazati jogának problémáját is. Az erre vonatkozó jogszabályokat kétharmados törvények fogják leszögezni.
Az alkotmány kimondja, hogy egy magyar nemzet és egy magyar állampolgárság van, függetlenül attól, hogy hol él az illető a világban. A választójog tekintetében az alaptörvény leszögezi, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgároknak is lehet szavazati joga. Ez a választójog magában foglalja az európai uniós választásokról, a parlamenti, az önkormányzati, a polgármesteri választásokról szóló törvényeket is.

Szavaznának az amerikai magyarok

A Magyar Amerikai Koalíció (HAC) már „be is jelentkezett” a szavazati jogért: Maximilian Teleki, a legnagyobb, egyesült államokbeli magyar ernyőszervezet elnöke tegnap „történelmi pillanatnak” és „nagyon jó kezdetnek” nevezte az új magyar alkotmány elfogadását, ugyanakkor alapvetőnek nevezte, hogy minden magyar állampolgár a lakhelyétől függetlenül szavazati joghoz és képviselethez jusson a magyar parlamentben. „A szavazati jog olyan alapvető dolog, mint a levegő, amit belélegzünk. Véleményem szerint nem kérdéses, hogy minden állampolgárnak meg kell adni a szavazati jogot, függetlenül a lakhelyétől” – jelentette ki Maximilian Teleki. A szervezet szerint az állampolgárságnak csak egyféle kategóriája lehet; a magyaroknak választójoggal kell rendelkezniük, függetlenül lakhelyüktől. Az Amerikai Magyar Szövetség szerint mind a Magyarországon élő kisebbségeknek, mind a diaszpórában élő magyarságnak képviselettel kell rendelkeznie a magyar parlamentben.

Német bírálat, magyar döbbenet

Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának alelnöke  tegnap Brüsszelben arról beszélt: az új magyar alkotmány beépíti az Unió alapjogi chartájának tartalmát az emberi jogokról szóló fejezetbe, amely, szakítva az eddigi gyakorlattal, az alaptörvényen belül az államszervezetről szóló rész elé került. Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere ugyanakkor bírálta az alaptörvényt. Szerinte a „médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami – a végrehajtott módosítások ellenére – csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal – és annak létrejöttével – erősödtek, és nem gyengültek.” Németh Zsolt parlamenti államtitkár tegnap közleményben tudatta, hogy a Külügyminisztérium megdöbbenéssel vette tudomásul a német államminiszter által közzétett közleményt, amely alapvetően magyar belpolitikai folyamatokat értékel. Bírálta a német véleményt a miniszterelnökség is. Közben kiderült: az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról.  Május 18-án Budapestre utaznak a Velencei Bizottság szakértői, s júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a tanács parlamenti közgyűlése elé.